Haza érkezve a következő kép fogad: Nincs ajtó, munkások mindenütt és nincs ebéd...nem sorolom tovább. Melegem volt, és megint olyan gyengének érzem magamat. Nem baj, holnap már orvos, és vastabletták ezerrel.
Szerda este pedig nagy lazítás lesz műsoron. Azt is várom már, mert szerintem nagyon ránk fér egy kis kikapcs. Nekem a cipők miatt, Évának Gábor miatt, Dórinak, mert nem találja a helyét, Karolára meg mindig is ráfért volna egy berúgás. Le kellene itatni őt. Reggel olyan reménytelien indultam suliba. Aztán elrontódott minden...van ma valami a levegőben vagy nem tudom, de ez nem életem legfényesebb napja. Mondjuk Matyi meg Izi, az ő hülyéskedésük mindig jókedvre derít. <3 Főleg Matyié. Tetszik nekem, de egy évvel alattam jár, szóval... nemtudom, alakul...
Amúgy megkaptuk az órarendünket és egy dolog biztos; kevesebb óránk lesz :')
Most meg Vivi hívását várom, cipő ügyben... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése