2011. szeptember 14., szerda

jelentem

Dóri felhívott a suliból, figyelmes, kérdezte, hogy vagyok, mondtam neki, hogy szeretem, ami igaz, de neheztelek rá nagyon, csak nem szeretném akkor sem ha rá nyomná a kapcsolatunkra ez a bélyegét. Nekem a legnehezebb most, mert úgy érzem megfulladok ebben a helyzetben. A legközelebb akarok állni hozzá, közben meg a távolban maradni, mert néha már félek, hogy mi jöhet még...
Közben anyunak teljesen megértem az álláspontját.
Olyan nyugtató Sting zenéje amúgy, azt hallgatok, kellemesen simogatja a fülemet. régen Dórival lepedőtáncot jártunk a lassú számaira, ilyen könnyű, hálós strandkendőkkel.
amúgy lebeszéltem az új talit Gergővel, egyre kíváncsibb vagyok. I'm so curious, ez a tegnapi angolozás hatása (kiselőadás meg szólista készítés...).
Azt írta, hogy olyan dolgokat is szeretne nekem mondani, amiket nem akarja, hogy mások is meghalljanak, ezt így a helyszínhez kötve mondta, félreértés ne essék. Nyitott tér, emberekkel, de nem túl sokkal, ahol lehet dumálgatni, és közel a természet.
Hozzáteszem, szia Éva. :) Akartam még valamit írni, csak elfelejtettem mit, elkalandoztam.

1 megjegyzés:

  1. Elmondhatnád miért neheztelsz rám.
    Ennek Cila az oka? Vagy valami más is akad itt? Azért hívtalak fel, mert hiányoztál és mert én is szeretlek.,

    VálaszTörlés