keserű méz

Így jellemezném a piaci élményeimet. Egyszerűen nem hiszem el, hogy sehol sem kaptunk olyan cipőt, csak feketében volt mindenütt, fehérben nem. :'( Komolyan majd meghasadt a szívem. Fájdalmamat csak az enyhíti, hogy Ádám nem haragszik rám, az én zöldségesem. <3 Ma lementünk anyuval, almáért meg körtéért, rohant hozzám előre, dumcsiztunk és rögtön mondta, hogy de jóól nézel ki, ami különösen jól esett, mert tipikusan a "szavaim tök őszinték" stílusban mondta, vénából. Szóval most ez az ami úgy vigasztal engem, és nem hagy melankóliába zuhanni. Meg persze a rajzolás, és, hogy Dórinak tökre bejön a rajzom. Szóval egy ideig a kreativitásomat megint a rajzolás foglalja majd le. Illetve van még pár opcióm a beszerzéshez, csakhát, már nem szezonálisak ezek a cipők. :(
Szerintem neki kellene állnom a zsugorkázásnak, lehet ez egy jelzés...