2011. április 29., péntek

ki az a máté?

Ki az a Máté?
Nemtudom, amúgy.
Azt sem értem, miért kell egy blogban megállás nélkül idillikus képekhez hasonlítani saját magunkat?
Mindenki annyira művészien akar írni, de akinek nem inge, ne vegye magára. Ezt két dologra értve, szerintem leeshető.
Istenem a tegnapi futás, valahogy minden futás egy élmény. Az emberek, akiket leelőzök, érzem, hogy sokan figyelnek, emiatt pedig nő a kényszer, hogy teljesítsek. Vár rám a barátom, a tesóm, és egy másik barát, akivel egyre jobban kijövök, és ez tetszik. Ezenkívül, egy másik fiú is, aki úgy viselkedik, mint egy Casanova*.
Szeretek élni. Nem vagyok már egyedül. Annyira. Pedig 5 perce még megesküdtem volna, hogy nekem senkim sincs. Fura.

*aki a nők után fut, nem pedig a nők futnak utána

fasz

Így jellemezném a tesómat.
Faszként, mert az is. Fiatal Alkoholista. És fasz is.
Nem értem miért másokba veti a bizalmát, olyan emberekbe akik, min 3 év múlva le se szarják majd.
Persze én mindig mellette legyek, legyek én az anyja, mert anya nem képes rá, mert 2 kamaszkorát éli Cila mellett. Elég tré a viselkedése.
Mivel én vagyok általában a legkomolyabb, aki nem iszik, nem dohányzik, nem smárol lyukas, koszmós fogú arcokkal, ezért néz le, vagy nemtudom. Nem is lenéz, hanem megpróbál kizárni, mert szerinte az úgy jó neki. Lehet tényleg az kellene, nekem is falat kéne építenem magunk közé. Várjunk, én már felnőttebb gondolkodású vagyok, és amúgy sem érdekem lejjebb adni a stílusomból. Nem érdekel. Teljes ellentétek vagyunk. Tisztában vagyok ezzel. Ő sosem sportolna, nincs önbizalma és állandóan rondán beszél. Az étkezési szokásokról már szó se essék. Napraforgó. É mondta, és igaza van, de azt veszem észre, hogyha D nincs ott, az emberek rögtön megkérdőjelezik a viselkedését, a magatartását. Én állandóan ezt teszem. Mostmár mások is, amin nem csodálkozom. Igen idegesítő egész nap a nyavalygós fröcsögését hallgatni.
Ráadásul annyira irreális gondolatok vannak a fejében. Rájöttem. Kezdek tőle már tartani. Olyan dolgokat mond, és ír le, amik egy egészséges lelkű emberben nincsenek jelen. Pl, ki szeretne kikezdeni egy 40 éves kiélt fasszal? Gusztustalan. Igenis elítélem, szerintem tartsa magát mindenki annyira, hogy nem olyan emberrel lép párkapcsolatba, aki valószínűleg nagyon kihasználná. Értem, hogy a kamaszok hülyék, de ennyire? Persze én a kivételt erősítem. :D

2011. április 28., csütörtök


elnézés

rózsa és maci, és bocsánatkérés, egymás vállán sírás
valamit nagyon tudok, ha így szeret engem, és még képes saját magát hibáztatni
nem nevezném magamat narcisztikusnak, mert nem vagyok az csak fontos számomra a szabadság
de 7 hónap túl sok idő, ahhoz, hogy mindent elhajítsak, ráadásul nélküle csak szenvedek, és hiányzott, hogy legyen
ez egy olyan szerelem, ahol olyan sok szeretetet és törődést kapok, hogy kevés az oxigén.<3 erről beszélnem kell neki?

az a helyzet

Az utóbbi napok igen érdekesek. Volt minden; sírás, nevetés. Úrfival kibékültünk, de több szabadságot akarok magamnak kiharcolni. Szerintem az úgy okés. Rájöttem, hogy egyedül félek a világban. Bálinttal megbeszéltem, hogy senkire sem számíthatok teljes mértékben, csakis magamra.
Ma is, a saját freskómat cipeltem haza. Hál' Istennek leörököltem nagyapám szobrász vénáját. :D Ahogy Piri mondta. Annyira király a művészkuckója. Aranyköpésekkel van tele a fal. :D Amúgy tényleg nagyon jó hely. Művészbarát. Olyan, mint a reklámokban a bőrbarát, csak ez művészbarát. Komolyan mondom, úgy kisimítja az idegeket, hogy az már beteges, és még a spenótot is szívesebben ettem Rama-s dobozból, mert asztalon ülve, tönkölyös borzadájkenyérrel az is hangulatos.
Amúgy Merci biztos sokat lát bennem, mert már mióta megakar tanítani breakelni, tetszik a gondolat. Csak a múltkori vidámpark után erősen megkérdőjelezem a vakmerőségemet. Azóta mindenkinek eldicsekedtem, hogy egymás után 6x-or mentem a szabadesésen, anélkül, hogy belementem volna a kellemetlen részletekbe, mint amikor összeszorult az arcom. Még jó, hogy az élményfotók darabja 600 Ft. Kész lopás, de a leégetés, leégés aránya csökken. Csak addig ciki amíg másik 6 embert le nem kapnak. Szerintem az élet is ilyen. Egyszer lenn, egyszer lenn. Lefelé ijesztőbb. Sose menjünk fel?

2011. április 25., hétfő

Szerintem egész nap róla írtam. És nap végére elveszített engem. De már 4x keresett, csak nem érdekel.

szabadság

Valahogy, nemtudom, olyan felszabadító volt csak lemenni, 5-en. 2 párossal. Mégsem éreztem magam fölöslegesnek, bár az én másik felem nem volt ott. Szerintem nem is lesz többet. Kiadom az útját, mostmár biztos. Nem tudok többet tűrni. Annyira ellentétes a világnézetünk és az értékrendünk, elveket meg ne is említsünk...Szerintem ez a kapcsolat kifújt, egy ideje már érlelődik bennem, hogy ez így már nem jó. Most szó szerint elküldött engem a f*szba. Meg használt még egyéb színes kifejezéseket, ebből látom, milyen fontos a fiúknak a szex. Csakhogy, havi baj révén, tőlem ne várjon semmit, mert ő éppen felajzottan jött át, és mert a volt barátom előtt bizonyítani akart. Végül úgy ment el, hogy majd sírva fakadt. Engem meg sem hallgatott. Le is fagytam hirtelen. De ma este, N., L., D., M., köszönöm a szép estét. Megint a régi voltam, és sziporkáztam. Nem volt, aki elnyomjon. Már csak attól félek, hogy a nagy világ, élve megemészt, ha nem lesz mellettem egy fiú. Bár a mostani helyzetet elnézve, kit izgat a dolog. Még 2 hétig.

G-pont

Nem, nem erotikus tartalmú bejegyzés. Bár az is közrejátszik. A lényeg a lényeg, összevesztünk. Nekem megjött, ez rásegített persze. Szóval tök szarul vagyok. És mintha már nem tudnám őt megbecsülni, annyira, mert látom a hibáit. Most ő az, aki jobban szeret, és többet foglalkozik velem, mint én ő vele. És néha taszít, hogy ő nem ad annyira magára, mint amennyire én. szóval szörnyű vagyok. Ráadásul A is itt volt, aki az első volt, előtte pedig nem akartam pajzánkodni. Furcsa módon még vele is elvoltunk, hosszú idő után végre. Hisz' megint van barátnője. Ilyenkor már velem is szóba tud állni. G pedig végig súgta a fülembe, hogy de jó lenne egy kis etye-petye...nekem viszont se erőm, se kedvem, arcom se...nem akartam elhajtani senkit, mert a barátom kanos.Én pedig ellenálltam, ami ő nem díjazott, vagyis igen: egy kirohanással, hogy ő csak beszélgetni akart, kettesben lenni. Persze, mondanom sem kell, hogy ma hétfő van, a tegnap estét pedig vele töltöttem, mert ott aludtam. És akkor még nem vagyunk kettesben, és nem akarok vele együtt lenni. Ráadásul szerinte én vissza sem ölelem, megmagyarázom: ha az embernek épp megjött, és a hasa egy hatalmas kecsapostubus, amit ha jó helyen szorongatnak meg minden tiszta kecsap lesz. Plusszba még fájdalmai is vannak az embernek, és nem mellesleg szar közérzete. És végülis ki mosott fogat ma? Hát nem ő.

aszta

Olvastam egy kurva blogját. Egyetemi felmérés, illetve ezt a témát dolgozza ki. Valamilyen kísérlet. Őt olvasva erősen elgondolkodtam azon, hogy milyen könnyű pénzkeresetem lenne ha...És tényleg, sok pénz ütné a markom, és talán kiesnék ebből a szörnyen ideálisan nyugalmas állapotból, hogy ugyanazt az embert szeretem, és, hogy jókat szexelünk, ezen kívül, néha olyan begerjedt is tudok lenni, hogy a csókolózást is bevállalom a kis bagóssal, főleg, mert nyomatékosítottam benne, hogy a mentol ízű száj izgató. Ergo: egész nap rágózik és fogat is mos. A fogmosás érzékeny pontom. Nincs gusztustalanabb a mákos/brokkolimaradványos/ fogköves fogaknál. Undorító. Aki nem mos fogat ne is csókolózzon. Hiányzik egy jó kis buli. Ahol elengedem magamat- ám az alkoholt továbbra is kizárnám, lehet nem kéne? a kettő szorosan összefügg?
Irigykedem a szinglikre? Aztán ha elveszíteném Őt, én lennék a legszomorúbb. Istenem, miért nincs bennem több megbecsülés és tisztelet?
Valóban kurva vagyok. Holnap kezdek is.

2011. április 24., vasárnap

.

Kék szeműnek lenni génhiba. Egyedül megjavítani a világot nem lehet. Cigi füstöt nem beszívni nem lehet 3 dohányos mellett. Helyetted senki sem fog rajtad dolgozni.
Amúgy a tényfelállás után az ember arra is rájön, hogy hiába törődsz a másikkal, és félted őt, az illető van olyan pofátlan, hogy csak arcon mosolyog, ha te reálisan nézed az adott helyzetet (Y). Mindegy így is lehet boldogulni az életben, csak szerintem D. benned már túl sok a negatív hátulütő. Főleg, ha összemérjük magunkat.

amondó

Én a majomnak adok igazat a szoba sarkában.

csak az a tiéd, amit másoknak adsz...

Akkor a szüzességem, ami már nincs, az enyém. A kiesett tejfogaim is a enyémek, bár szerintem a kukák tulajdona már, nem az én számban van. De ha belegondolok, csak azt tudod odaadni másnak magadból, ami valóban a tiéd. És mindezt 2 bizarr példa alapján gondoltam ki. Nem rossz. Főleg így kora reggel, amikor az eső esik, és én csak azért szeretem, mert ilyenkor a levegőnek szabadság illata van, és olyan könnyű az ég olyankor. Már nincs benne víz (xd). tudod bántani, ha úgy kívánja az élet, a másikat is, akit attól a perctől kezdesz leépíteni lelkileg, ahogy a közeledbe érIgazából, az alap elgondolás a következő: ha valakinek csókot adsz, akkor az a te csókod, és a tied is marad. De lehet, hogy a megkapott csókkal eléred, hogy elveszíts egy értékes barátot. Mert annyira alá akarod ásni a másik, ez esetedben a barátod, tekintélyét. És tudod, hogy a barátodnak milyen sokat jelentett, jelent az, akinek te csókot adsz. És, hogy ez mennyire fáj neki, talán annyira, hogy ideig-óráig elfelejt mosolyogni, boldogtalan lesz. Csakhogy neki megszűnik ez az érzés, mert felnyílik a szeme, és ha körbenéz, meglátja ki mindenki másra számíthat. Rám is többek között. Te pedig ezt megint csak nem tudod elviselni, mert az a sok gonoszság, ami benned lakozik, ellened fordul, és a saját mérged tesz téged is tönkre. A kígyó saját magát marja meg. Saját magadat fogod büntetni, csakhogy az emberek észrevegyenek, megsajnáljanak, és kényszerből melletted maradjanak. Közben te mindent és mindenkit elmarsz mellőle, a barátod mellől, hisz kígyó vagy, más fegyvered nincs. És mivel saját magadat is. Viszont sokakat nem tudsz megtéveszteni, vannak, akik rögtön át látnak rajtad, akik pedig ezt tűrik, előbb utóbb megmarod őket, mert a türelem is véges. Én pedig úgy érzem ennek a "barátságnak" itt a vége, kedves T.

my girl

Tegnap. Találkoztunk L-lel és N-nel, hosszú idő után végre. Szerintem mindenkire ráfért már. Örültem, hogy az utolsó találkozásunk óta L-lel való viszonyom megjavult. Érdekesen indult a barátságunk, de nagyon jó ember, és a tegnapi beszélgetés után még okosnak is tartom. Haladás és törtető maximalistától. Szerintem tegnap a lelkükbe tapostam, mert közöltem velük, hogy ők nem tudnak helyesen írni. A válasz az volt, hogy a nevét az összes le tudja írni, és a pénzt is megtudják számolni. Szerintem ez kurvára nem elég. Aztán minden cérna afelé fut, hogy én vagyok a túl bonyolult, és az, aki folyamatosan agyal. Szerintem az 10% amit aktívan használunk nálam turbó üzembe van kapcsolva. Sajnálom.

2011. április 20., szerda

anyu idegesítése

Holnap Maffia, józanul fogom végigtombolni, már rég ittam, nem is szeretnék, nem vágyom ár, nem kell stb.
Érdekes vagyok. Rájöttem, hogy szeretem G-t, nagyon is, de akkor miért álmodok más fiúval?
Nem értem magamat. I-vel álmodtam, kétszer is. Nagyon zavar a dolog. Mert küld felém jeleket, de nem olyan komolyakat, csak éppen, hogy tudjam, hogy ő sem közömbös. Én sem teljesen, de ez olyan kaland feeling, mert nekem most nem ő a világ. Vagy nem tudom.
Tóth István maratoni futó. Szép teljesítmény. Holnap már én is megyek. És amúgy gyenge vagyok, nem bírom bio köles nélkül. Mióta nem eszem éhezem. Ez nagyon gáz.

édesen keserű

T-nél voltunk, klassz volt. Jól éreztük magunkat, göriztünk satöbb. Rájöttem arra is, hogy krémes kézzel nem lehet ásványvizet kinyitni, mert az tulajdonképp lehetetlen, sálba tekerve is, meg szatyorral betekerve is. De ez csak egy apró jelenet, azonkívül, hogy egész nap rajtam van a vizelési inger.
Ma volt portya, É-vel és K-val elmentünk Pécel vidéki területeire.  Annyira klassz volt. Valahogy a vidékiek nem olyanok, mint a városiak. Sokkal segítőkészebbek, kedvesebbek, és vannak csirkéik, ami nekünk kedvezett. A feladat, a következő volt: Csirkével pózolni. Érdekes volt, meg vicces is. Ma életemben először megfogtam egy csirkét. Féltem, hogy megharap, csak úgy, mert a csirkék alantasak. Bár visszagondolva kakas volt. Szerintem, amúgy ő nem félt tőlem, igaz már csak félig vagyok vega, de tuti nem ennék soha kakast. Se taréjt, se herét. a here amúgy is csúnyán hangzik és ebben úrfi is egyet ért.
Aztán voltunk Westednben. É feltűnően megjegyezte jó pár emberről, hogy szerinte kövérek. Mióta ő is eddz sokkal jobban feltűnnek neki az ilyen dolgok. Remélem engem nem mérlegel ilyen szemmel. Nincs rajtam fölösleg, de olyan nincs, hogy tökéletes. És a mai nap után még kisebbnek érzem a melleimet, ami azért baj, mert így se lehet azt mondani rám, hogy teveszőrből készült a pólóm. Nembaj. G így szeret. Én is így szeretem magam. És aki nem szereti, hogy elfogadom magam, azt tudom sajnálni.

2011. április 19., kedd

valami van a hajamban, de nem béka

Csak meg akartam jegyezni, kettőnk, én meg én között (személyiségzavar).
- Maszkura és a tücsökraj perverz
- Michael Jackson jó ember volt
- a férfiak irányítják a világot, ezt be kell látnunk, tényszerűség, egy nőt csak egy férfi elismerő tekintete, vagy egy férfi közeledése tud úgy feldobni, hogy tényleg nőnek érezze magát. Csak figyeljünk arra, hogy lánytestvéreink, barátnőink előtt ne vágjunk föl élménybeszámolókkal, mert kellemetlenségekkel jár.
-soha, de soha ne bánjunk mostohán olyan emberekkel, akiket nem ismerünk. Példa rá N. Becsülöm a tesó nyitottságát, és azt, hogy mellette áll, amúgy N. jó arc, csak minden második szava a "basszameg". Gazdag, majd megmondom D-nek, hogy kérjen tőle 50 Ft-ot minden káromkodása, meg elkunyerált cigarettája után, és akkor bájbáj nyári munka. :D

idegen Moszkvában

A házam most Moszkva, tesóm, nevezzem D-nek, kíváncsi a blogomra. Megtisztelő amúgy. Néha én is megnézem az övét, csak, hogy tudjam nincs-e valami eget rengető baja, amit én mondjuk nem veszek rajta észre, mert nem mondja, és mert nem vagyok Uri Geller. Inkább Joshi Bharat. Rájöttem pszichológus leszek, Pitta alkat vagyok, jól beválnék pszichológusként, meg az izomzatom is erős. Nem akarom túl részletezni, mert az információbőségből még én is arra következtetnék, hogy nem magamnak, hanem másoknak írom a blogom. Szerintem sokan belelépnek ebbe a hibába. De az is lehet, hogy csak én, mert úgy általában nincsenek nagy problémáim. Most sétáltunk G-vel. Az jutott az eszembe, hogy kapcsolatunk elején a beszélgetések, hogy úgy mondjam igen rövidek és felszínesek voltak. Most viszont, már nem érzem magam zavarban mellette, és tudok mellette is hülyén viselkedni. Séta közben minden kutyáról és macskáról levontam a következtetést, hogy milyen aranyosak- persze a férfiak már nem így gondolják, én pedig hangot adtam véleményemnek, csak mosolygott. Ezek a férfiak, kiszámíthatatlanok, főleg betegen, kötözködnek. Amikor elváltunk bocsánatot kért tőlem, hogy bántóan viselkedett. Megbocsájtottam. Tényleg néha mond hülyeségeket, de szeretem őt, még ha nem is szerelemmel, akkor sem tudok más fiúra olyan szemmel nézni, ahogy rá. Meg persze szemet hunyni a hibái felett. Az olyan hibák felett, amiktől megőrülök. De érzem, hogy nagyon szeret, csak van, hogy a romantikus hős szerelmes helyett a kissrác tör ki belőle. Viszont máskor meg olyan lovag. Furcsa férfiak. Vannak a lovagok, és van az a fajta, aki megerőszakol a szemével. imént hazajövet, elismerem, hogy kirívó volt az a sort naci, de egy olyan félelmetes hapsi ment el mellettem. És az jutott az eszembe, hogy egy rossz filmhez hasonlít a jelenet, ahol a nőt megerőszakolják és megölik. Kirázott a hideg.
Amúgy szeretnék valami viccessel zárni, magam miatt is, mert ha a nap vége jó, akkor az egész nap jó volt. :D
Pókszezon van. Anikó napi vicce: Hogy köszön a kispók a nagypóknak? - Pókolom.
ez egy kecskefészek :D

23

Fiatal még az est, erre fogom, meg persze arra, hogy friss a blog, hogy a rendszeres olvasóim száma 0. Vagy foghatnám arra is, hogy képtelen vagyok az öniróniára. Szerintem attól lesz jó egy blog igazán, hogy saját magunkból viccet csinálunk. Mondjuk én gyakran teszem- én vagyok az "egyenes talajon is szédülök" embertípus. Aki mindig megbotlik, üres medencékbe vagy csak vízbe esik. Hosszú zoknit vesz fel szoknyához egy koszorúzás alkalmával és így bekerül az újságba, duplán növő fogakkal osztályképen teli szájjal vigyorog, a pubertáns miatt zsíros haját, angolon pedig kifolyik a nyál a szájából, mert ugyan ébren van, de belül mélyen alszik. Felidézve ezt a sok mindent, rájövök, hogy csak voltam ilyen, már "felnőtt" vagyok, minden értelemben, csak még nem dolgozom.
Amúgy azt akartam csak leírni, hogy napi 23 édesítőtabletta a megengedett....szerintem én a kétszeresét fogyasztom és szaharin túladagolásom lesz :D. Nem ehetek mézet. A szálkásító diétám kezdetét vette. Csak azt bánom, hogy újra húst kell ennem, de a szépségért meg kell szenvedni. (Meg a szálkás izmokért is.)

rejtett szmú

Valaki most hívott fel rejtett számon, nemtudom ki, mert nem szólt bele. Érdekes. Jó lenne tudni ki volt a vonal másik végén. Egy jóbarát, vagy egy ellenség, aki megakarta keseríteni a napomat. Ezért utálom a rejtett hívásokat, mert annyi lehetőséget szabadon hagy. Annyi gondolatot ébreszt, mert az ember kíváncsi, hogy ki és miért kereste.
Ki lenne az akit most felhívnál?-úgy értem a legszívesebben. Mindenki tudja kit hívna fel legszívesebben, csak sokan nem merik megtenni. Pedig manapság csak egy gomb választ el attól, hogy azzal beszéljünk, akivel szeretnénk. És ilyenkor rájövünk, hogy a körülmények adottak, csak mi nem cselekszünk. Mindig visszarángatjuk magunkat a megszokott szintre, mert rettegünk attól, hogy az a hívás milyen következményekkel fog járni. Én most felhívnám anyut, és megkérném, hogy menjünk együtt valahova el. Aztán rájövök, hogy estére már van programom, és, hogy ő fáradt. Szerintem az ember alapjaiban lett úgy felépítve, hogy egyszer magad számára a legelső vagy, aztán meg a legutolsó.

2011. április 17., vasárnap

csak helyzetjelentés: a kezemen száraz a bőr, Cila húst etetett velem, de nembaj, mert szálkásítanom kell, szóval, mostantól nem lehetek vega, várom már a nyarat, és a barátom azt ígérte vesz nekem egy Converse cipőt.
Hát nem félelmetes az emberi természet?

-énis így gondoltam :)

előzetes

Hát, új blog, új élet. A cím nemtudom találó-e, az én házam. remélhetőleg sokkal letisztultabban tudok, majd itt írni. Főleg, hogy az előző blogot már kinőttem.
Perpillanat haladok a szálkásítás rögös útján, ezaz, sehogy. Főleg, mert most is kölest eszek. Nembaj, iszom még vizet mellé, minden oké lesz. Ma 2 órát futottam, fogjuk rá. Már kellett, élveztem. Tegnap újra találkoztunk egy régi baráttal. hajnalig néztünk anyuval egy filmet, és 5-től futni készülődtem.
Úgy szeretnék blogolni, hogy a humorérzékem kiütközzön, mert nem kívánom gyarapítani a szenvedő tábort. :)
És a prostik is blogolnak.

Ez eddig egy...lesz több is.