2011. szeptember 30., péntek

a vállamon pihen

Olyan kitikkadt vagyok, nem fáradt, csak jó lenne már ágyban csak feküdni, vagy kikapcsolni magamat. Itt van Ádám, perpillanat Dórival egy zárt ajtós szobában, nem izgat mit csinálnak, a lényeg, hogy kíméljenek meg a gyertyatartó nem szívesen vállalt szerepétől...remélem ezt Dóri is olvassa. Azt csinál, amit akar, csak akkor ne szidja azokat, akik ugyanezt csinálják. -.- Mindegy, annyira nem is érdekel a dolog. Az viszont annál inkább, hogy Pók tanárnő végre belendült, és tök értékes kritikákat mondott nekem a rajzaimról, amiket bevittem. Én is csak néztem, hogy valóban mennyire igaza van. Modulon pedig végre komolyabb feladatot kaptam, annyira jó. Ráadásul pont az egyik Képzőművészetis tanárnak a képét dolgozom át és fel, ha jól sikerül remélem a mester is ránéz majd, de ki tudja.
A cipő meg szép, gyönyörködöm benne, holnap jön csak a kép, mert anya nem itthon alszik...szóval lecsúsztam erről, megint...Kicsit sok itt a lemondás. xD
De szerintem a zsugorkapapír rajzolásának nekiállok, ma abba ölöm az uccsó töltény energiámat a kreatív énem előhívására. :) De előtte még böngészek neten, női szemmel persze. :D

2011. szeptember 29., csütörtök

*

Olyan szépen süt a Nap, nekem pedig kellene készülődni már, smink meg hasonlók, lassacskán, de előtte megiszom még egy pohár zöld teát, és beteszek még egy számot. Zöldségeshez is mennék még, almáért, ezen kívül parit is viszek magammal be. :) Ebédre meg káposztát. :) Azt terveztem, hogy rajzolok zsugorkát még reggel, de ha így haladok, akkor még negyed órát adok magamnak a révedezéshez xD. Minden esetre, tanulmány bizonyítja, hogy a korábban kelő emberek egészségesebbek, és kevésbé hajlamosak a depresszióra. :)

Ki korán kel, aranyat lel...

...vagy egy kész cipőt talál az asztalán, amit nem manó-ujjak készítettek, hanem az expeditőr maga. :) Ez esetben én, igen, és olyan mesésen néz ki, hogy megint eláll a lélegzetem, és fibrillálni kezd a szívem. Hozzatok egy defiblirrátor elém. :)
Tényleg annyira jól néz ki, este kirakok róla képet is! :D Valójában most reggel akartam képet kitenni, csak anyut elfelejtettem megkérni, meg ő jobban sietett, mint én. :) Ma nem lesz túl nehéz napom, igaz 4-ig benn leszek, mert modulom van, aztán meg nyomás haza, mert negyed6kor tornám lesz. Összetett. :)
Az imént még szólt a zene, Sting, idegnyugtató, nagyon jó, szimfonikus változat. :) Énekeltem is rá, és most felért egy katartikus élménnyel. Súlyra nem tudom valóban gyarapodtam-e fél kilót, vagy ez csak azért van, mert káposztát ettem...előtte 1 nappal meg kelkáposztát, szóval most nekem is Activya kúrálnom kellene magamat szerintem. Bár, amit most szedek vitamin, abban vannak probiotikumok is, a porctablettáim pedig 2 szemenként, annyi a napi adag, amit magamhoz kell vennem, 10 kcal. Vicces, akkor pedig, amikor megláttam az összetevők résznél a tömegnövelő szót, majdnem kitértem a hitemből. De fél percen belül rájöttem, hogy az nem a fehérje-protein tartalomra céloz, mert az nincs benne. :D

vásárlás utáni örömmaszlag

Képzeljéteeek, vettem zsugorka papírt! :D Holnapra megcsinálok magamnak egy karkötőt, esetleg Zsófi cipőjére egy bilétát? :D Áh, komolyan, hirtelen beindult a fantáziám, és most szárnyal, és látom magam előtt, hogy ezt, hogyan tenné. :D
Ezen kívül pedig vettem 3 zacsi gyöngyöt. :D Olyan szépek; sárga, olíva és babarose. :D
Fú, és végre megvan a vitaminom, multivitamin, bazi nagy tabletta...a porctabletta szintén. Az pedig meg már csak az a bizonyos koktélcseresznye a fagyi habján, hogy a kínaiban olyan jó színes tornacsuka fűzők vannak, vettünk egyet, de lehet még hétvégén visszamegyek sárgáért a Zsófi cipőnek. :D Ezen kívül már biztos, hogy az üzletelésemhez megvan az alapanyag mennyiség cipő-ügyben.
Jó, csokireszelék gyanánt, valami hihetetlen jól kinéző fagyi van a fagyasztóban, mert anyu egy fagyis-kocsis embernek ragasztott, aki ajándékba egy vödörrel adott a szépséges málnás-epres fagyiból, én ugyan nem eszek belőle, de már csak kukkolni is jó. :) Azt nem is mondtam, anyu dolgozott a kiállításon, ez munka, az övé, és ilyen zöldségeket kellett rendeznie, és hát, ott is amennyit akart és bírt, elhozhatott, szóval bővelkedem. Ráadásul a káposzta, párolt, olyan finom, én gyalultam tegnap le, és úristen; Ce magnifique! :)
Na aludjatok jól emberkék, puszi nektek! (K)

árnyék

Torna alatt rájöttem, hogy régi önmagamnak csak az árnyéka vagyok izomzatilag, annyira leépítettem magamról. Tulajdonképpen célom is volt ez részben, nyáron is kevesebbet edzettem, szóval nem zavar, csak olyan kis fura. xD Nem tudom, hát érdekes tényleg, ma kétszer ettem olajjal készült főtt ételt. :) Szóval nagyon jó kislány voltam. És, mivel nem ettem túl magam belőle, a káposzta nem is fújt fel, szóval annyira perfekt, a fáradtság pedig továbbra is elkerül. Csupán azt utálom, amikor rám jön a semmi nincs érzés. Amikor csak ülsz, és azon gondolkodsz, hogy nem vagy sehogyse. Szerintem ez csak az ősz beütése, mert Karolától tudom, hogy vele is ez van. Éva pedig konkrétan annyira magában tartja a gondjait, hogy félelmetes, én éreztem, hogy nem smakkol vele valami, mert nagyon rá tudok érezni az ilyenekre. Egyszerűen nem olyan, mint régen, persze én sem, de továbbra is nagyon szeretem őt, és tűzbe mennék érte, érte is. Holnap tesi lyukasban lesz egy óránk, amikor végigbeszéljük az érzéseinket, de vele kezdve, mert a végén még felrobban benne valami, én pedig így is nagyon féltem őt. Én könnyedén elnyomom az érzéseimet, meg rejtegetem őket satöbb, de ez pl a legközelebbi barátok előtt, és anyu előtt annyira már nem megy, ideig-óráig max, bár sírni sem sokan láthatnak engem. Mindenesetre Éva mindig tudta ha bajom van, egy pillantásomból rá jött, hogyha valami nincs rendben, ezt nevezem én igaz barátságnak, amikor már szavak nélkül értjük egymást. Természetesen pont ma beszéltem Dórinak, igen becses hangnemben, arról, hogy mennyire jó, hogy vagyunk egymásnak. :)

helyette

Ahelyett, hogy a körmömmel lennék elfoglalva a netet böngészem, a MOME miatt, meg rajzpályázatok után kutatok. Rajzpályázatok, hangsúlyozandó, nehogy elfelejtsem. :)

elhatározás a jövőre nézve

Éva mondta, hogy lehet az Iparművészetire fog menni, és bedobta a gondolatot, hogy vallj' miért ne mennénk akkor már hárman? Dóri, Éva, Én a triumvirátus. Nagyon tetszik a gondolat, összeköltözésről, ami közös lakásbérléssel járna. :) Vagyis szerintem három ember keresetéből csak kitelik a rendszeres rezsink, a konfrontálódást meg próbáljuk majd kerülni. Igaz a személyiségteszt szerint, amit anno kitöltöttünk, kijött, hogy én az Éva típusú emberekkel nagyon jól kijövök, mert egymásra hangolódik a 2 agy, Dóri meg az ikertesóm, akitől nem áll szándékomban elszakadni. Komolyabban bele sem gondoltam abba, hogy milyen lenne az életünk Dórival külön. Valahogy magától értetődő, hogy együtt vagyunk, és egy közegben élünk...
Amúgy, hogy a képzésről is szó essék, utána nézek neten, de eléggé széleskörű a skála, és kreatív, az is lehet, hogy cipőkészítő leszek, vagy ékszerkészítő, igény szerint. :)

a dálutánom

Ma 2x ettem olívás ételt, majd meghaltam már, tele vagyok, meg minden. Közben rettegek attól, hogy hízni fogok. Mindegy, megpróbálom magam lekötni, mert annyira most semmi sem izgat.
Áh, Matyi olyan vicces, nem szeretnék fiúkról vagy férfiakról ábrándozni, mert nem vall rám.
Rajzra bevittem a képeimet, és hát, némelyik eléggé bejött a rajztanárnőnek, aki nem nagyon tud eszközt biztosítani. És valahogy nem az erőssége a terelgetés művészete...
Sosem tudom, hogy most jól csinálom-e, amit csinálok, vagy rosszul, mert egyszerűen nem is szól. Pár embernek megjegyzi, hogy ilyen vagy olyan, vagyis főleg csak azt jegyzi meg időnként, hogy "ez jó". Engem pedig tökre idegesít, hogy nem tudom, milyen szájízzel bírálja a rajzaimat, vagy, hogy mi az, ami neki bejön, mint hozzáértő Szakképzőt elvégzett, felnőtt nő. Kicsit olyan elvarázsolt tündike, vagy valami hasonlatos, ugyanakkor sokat olvas fel, meg ad tippeket is, szóval nem tudom hova tegyem a nőt.
Anyu nemsokára hazajön, addig szerintem manikűrözök egyet. Holnap nincs 0,1 órám, szóval sokáig dolgozhatok a cipőkkel. Kellene megint részeredmény fotókat kitenni. Majd ha elkészült a páros egyik tagja akkor kiteszem ide. :) Hétvégéig jár le az időkorlátom, amíg elkészítem, szóval hétfőre készen kell lennie. Ugyanakkor a hétvégén fel kell készülnöm a magyar Tz-re és a matek dolgozatra, bár arra már készültem a héten. Na majd meglátom. :)

2011. szeptember 28., szerda

olvasok, írok... :)

Voltam futyni, szóval most boldog vagyok, főleg, hogy anyu is itthon van nyugiban. Fázni se fázok. Megcsinálom a franciát, aztán meg cipőzöm. Amúgy míg lenn nyújtottam, megjelent a házból egy bácsi, és tudom, hogy egyedül él, mert a felesége meghalt 1 éve. Leültünk és dumálgattunk így a világról, igazából tervemben volt, hogy szóra bírom, vagy megölelem, mert annyira rossz érzés, hogy magányos. Elköszönéskor meg is öleltem őt, szóval remélem most már érzi, hogy van helye a világban. Bár ki tudja, főleg, hogy miután följöttem, anyu közölte, hogy a bácsi otthona mindenütt madárpiszkos... illetve a munkások mondták ma. Ráadásul vannak fiai akikkel össze is jár. Szóval petit koppanás nagy hanggal, lehet, hogy most elkapok valami ecoli-bacit, mert jót akart cselekedni, és figyelmes voltam. :'(
Holnap dupla rajzra beviszem a képeimet, a My body is a cage-eset is, többek között.:)
Rissy-t meg imádom, de most, hogy a Blankáék nincsenek suliban, megállás nélkül csüng rajtunk, és ez zavaró, mert amúgy elvagyunk elég jól, meg satöbb, de ez így kicsit negédes nekem. :) Ráadásul tesi likasom lesz, és tervemben áll egy pszichológia könyvet kikölcsönözni. :) No majd még jövök. :) Puszi(K). :)
Ne haragudjatok, hogy ilyenekkel traktálok nektek, és nem azzal, hogy szép az élet sálálá, meg cipő meg rajzok. azok is itt vannak természetesen emellett, de szükségem van egy kis gondolatösszegzésre, hogy összehasonlítási alapot vonhassak.
Puszillak titeket. :)
Uborka, retek, kínai kel, saláta, rebarbara, spárga, zöldpaprika, paradicsom, brokkoli, zeller, karfiol, petrezselyem gyökér, cékla, patisszon, káposzta, cukkini, kelkáposzta, karalábé, sárgarépa, gomba, zöldbab.

Ezek a korlátlan zöldek. A dőlt betűseket eszem rendszeresen.
Bab, borsó, lencse, kukorica kizárva. azokat nem is szoktam, mert felfújnak engem, de nagyon.:S A sütőtöktől nem válnék meg szívesen.
Gyümölcsöket is említ, amiket korlátlanul lehet az az alma, eper, ribizli, dinnye, citrom, narancs, meggy. Mondjuk a narancsban én nem hiszem, hogy kevés lenne a gyümicukor pl., de mindegy.

Ezek diétásak. Én pedig elég sokat mozgok. Most ez kell magammal hitetnem, hogy nem lesz bajom, ha több olajat eszek, de hiszek magamban, hogy visszagyógyulok. Ugyanakkor az izomzatomat nem akarom visszaszedni. Szóval, továbbra is ügyelek a vízutánpótlásra, a fehérjének meg utánanézek. Elvileg kilónként 3 g. Kreatív munka, én mondom. Futás után jobban leszek. :)

tisztázzuk

Úristen, neten mindent találok, csak azt nem ami pontosan kell. Mindenesetre, a zöldség és gyümölcs fogyasztásom a "bármennyit ehetsz" kategóriába tartoznak, juhé. Ugyanakkor, nem csinálom jól akkor sem, mert az olajat növelnem kell, azaz a kalóriabevitelt növelnem kell. De így is minden szünetben eszek, délután már nem szeretnék. :( Nem is esik jól...de nem tudom, hogy emiatt most akkor tropa legyen az anyagcserém, sok vizet iszom, zöld teát is, bár most ezek után nem merek azt se, mert 2-5 csésze az mínusz 50 kcal elvileg... Úristenem, megoldást a kezembe, az egyik az, hogy napi legalább 2x egyek olíva-olajos, főtt ételt. Holnapra szerintem a reggelim megvan, de nem tudom, hogy ebédre mi olívásat rakhatnánk össze...Illetve, lehet reggel inkább húst kellene ennem, aztán ebédre olívás kaja? De ettől meg megijedek hangzásra, hogy sok kcal...Jó, elölről, amíg nem vágok be egymás után 3 tállal addig nem lesz gond. Gondolom én, mert annak idején, amikor nekiestem a szálkásításnak, volt, hogy megettem 2 nagy-teli tállal, plusz még egy hatalmas adagnyi olívaolajban megsütött borsó O_O. De mégis fogytam, szóval most a sürgős észhez térés útjára kell lépnem. Ezen példámmal szemléltetve ballépésemet rá kell eszméljek, hogy holnap reggelire vagy húst eszek, vagy paradicsom levest, amiben van olaj, ha pedig marad belőle azt elviszem. Képlékeny, de ha mást nem, akkor este csinálunk párolt zöldséget, szintén olajjal. Kérdéses, hogy reggelire lesz e húsom, ha anya csinál lesz, és a-mellé grill zöldség. És paradicsomot viszek magammal be... illetve, nem is bizti, hogy kell, mert mama csinálhatna még este káposztát. :D Olívás az is...és az lenne a holnapi benti ebédem akkor. Ez nagyon bonyolult. De meg lesz, muszáj, hogy "meggyógyuljak".

suli

Amúgy tökre szeretem, de tényleg, jól megy egyszerűen, olajozott vagyok, bár nem mondom, a vitaminomat akarom már, mert abban van B6 is, amitől szerintem ha picit is, de türelmesebb vagyok. xD Szóval minden karikacsapás, most még, talán azért is, mert egész nap eszegetek benn. :)
Viszont azt hiszem rászoktunk a tubákra, megint, ami nem jó. Illetve, közös program a sok külön óránk után, ami jól jön tényleg. Ráadásul Éva is úgy áll kb, mint én, most, csak ő a másik rosszat képviseli, egyszerűen nem bírom leírni. A lényeg az, hogy étkezési zavaraink vannak, vagyis a magamét nem tekintem annak, csupán a lelki oldalát, mert elég sokat eszem, és nem latya-patyázom.
Ugyanakkor az érzelmi tónusok is dominálnak, egy fiú képében, suliból. Foxnak akarom hívni, mert olyan róka-arcú, szöszke, és rendszeresen beletúr a hajamba, én pedig az övébe, ma konkrétan a hátamra ragasztott egy I <3 f*sz (rajzolva) táblát. Ez is valami, röpülünk egy együtt töltött éj felé...stilisztikailag ez szépirodalmi stílus volt, ha jól gondolom.;)

Amúgy Gergő is írt, és valahogy nem tudom, úgy érzem Apának volt igaza vele kapcsolatosan. Nem bízom ebben az egészben, megint konkrétan a városban akar találkozni, már időpontokat is benyújtott. Konkrétan a megkérdezésem nélkül összedobott egy "instant" talit, melynek részese vagyok, csak beleszólásom nem sok van... illetve odabiggyesztette az üzi végére, hogy 42 órám van, hogy panaszt nyújtsak be. :O Ezt viccesnek akarta szánni, de rossz felén sült el a puskacső, mert nem az sajnos. :S

egyszerű jaj

Nem is tudom mikor írtam utoljára egy normális bejegyzést. Igazság szerint még magamat sem érzem teljesen normálisnak e percben, nem fáj semmim, nem vagyok fáradt, tele a hasam, és várom, hogy mehessek futni. Utána pedig hódolhatok a hobbimnak, vagyis a cipőkészítésnek. :) Most lesz rá időm, és ez örömmel tölt el, komolyan. 2 napja megint a réginek érzem magamat amúgy, mármint, mosolygós, kedves, és megértő-plusz mínusz pár jó tulajdonság. Ennek oka talán az, hogy anyuval volt egy beszélgetésünk, mert félek, 46 kiló voltam reggel, és ez így durva, szeretnék változtatni, mert félek, hogy ennél már csak lejjebb vezet az út, vagy, hogy nem tudok megállni. Be kellett vonjam anyut, mert nem tudom ezt egyedül elviselni. Erős vagyok, de annyira felgyűltek bennem a kétségek, és úgy megijedtem, de most vele együtt keressük a megoldás képletét, ami az én esetemben kizárásos részint. Nem szeretnék tejterméket és gabonaféléket enni. A sovány kefirre még hajlok, részint, de nehezen arra is. Több olíva-olajat kell fogyasztanom, azaz, több főtt ételt kell ennem, nap közben. A 3 utáni evés továbbra sem megy, mert puffadok, szóval azt inkább elvetem, mielőtt kihasadok...
Viszont a fehérje fogyasztás kérdése a levegőben lóg...mert nem tudom mennyit fogyasszak belőle, úgy, hogy ne izmosodjak meg a sport miatt. Az biztos, hogy heti legalább 2 napot nem fogok mozogni, vagy 1-et...
Kezdtem a tegnappal. Ma megyek futni, élvezem, szeretem, aztán anyuval megyünk patikába, vitaminért meg porctabért nekem, képzeljétek, mindkettő elfogyott...:S A felét szerintem saját pénzből kell kigazdálkodnom. :S 17 évesen a saját porcgyogyimat kell megvennem, drámai szituáció. :D

2011. szeptember 25., vasárnap

siker :)

Folytattam a Zsófi-cipőt. Rájöttem, hogy lehet színt keverni, szóval ilyen zsír-király vagyok. :) Most még dolgozom majd rajta, vaaagy, megmasszuk egymást Dórival. Ügyvéd-masszázs, vállra, olyan jóó. Közben kiszedek belőle fontos információkat a lelkivilágát illetően. :) Szívtakarítás lesz, egyik rajzom címe is az, amin csak ketten vagyunk. Szerintem, viszont megyek, elköszönés képpen nektek egy nagy puszi, Ádámnak meg nagy szia. :) Megadtam neki az imént a blog-címem, szóval remélem, látja/látod a bejegyzést. Szeretem az értelmes beszélgetéseinket, mert elég filozofikus beállítottságúak vagyunk. :)

és a képek megjöttek :D

De előtte közlöm, hogy nagyon megfáztam, és ingadozó lelkiállapotom van, de nem vészes, csak az a baj, hogy ősz van...nameg, hogy nem volt ma tornám.


Ez a Föld-anya képem. :) Sajnos, most látom, villámnézetben szemlélve a rajzokat, hogy tök életlen a többi kép, leszámítva a My body is a cage képet, vigadjatok. :) (Bár a kép-témát tekintve, kicsit morbid, talán groteszk, bár engem komoly szándékok vezéreltek. Fel akartam tárni az érzést, amikor a saját tested a börtönöd. Eszembe jutottak még olyanok, hogy egy nagyon kövér ember ül az ágy szélén, esetleg egy transzvesztita férfi...de ez talán a legegyértelműbb közvetítő.)

pöti bölcselet

Az alkotás önjutalmazó cselekvési forma. Alkotás közben odafigyelünk, a figyelem, egymásra, szeretet. Alkotás közben is hatalmas szeretetet érzünk. Ezáltal felvidulunk, boldogok leszünk, mert, aki szeret, azt viszont szeretik. Az alkotás szépsége...
A szeretve levés pedig a legrövidebb út a boldogsághoz, a mosoly pedig a csomag része. :) Legyen klassz délutánotok. :) Megyek, tanulok, meg majd tornázom. :)

fesztivál boys

Nem akarok önpolírozni, meg semmi hasonlatosság, de egyszerűen annyira helyes fiúkat, illetve, 24-től felfelé, pasikat láttam, és én is feltűntem párnak. Konkrétan életem nagy lehetőségét szalasztottam el, egyszerre 2-t is. Mellettük sétáltam, és mindkettő bámult engem, de én azt hittem a mellettem szaladó árukat nézik, mert volt ott egy csomó, nálam feltűnőbb dolog. Ezalatt értem a lógó, illatozó disznókolbászokat, meg a kandírozott gyümölcsöket csokoládé bevonóval és cukorkával megszórva. Szóval én egy hatalmas tekintetkerülő ívvel mertem csak az irányukba nézni. Kábé, mintha vak lennék, vagy nem tudom mit gondolhattak amikor látták, hogy szemmel manőverezek. Amúgy van önbizalmam, csak néha nem elég erős, hogy higgyek. Mire ők bevágtak elém, én pedig néztem rájuk, mire ők még hátranéztek, mindezt egy fél méteres távolságon belül, egyszerre, csáb-mosollyal, majd elkezdtek rólam beszélni, párszor még vissza is néztek. Nekem meg nem akart leesni, most is csak azért tudom, úgy megfogalmazni, hogy néztek engem meg satöbb, mert Dóri meg apu röhögve mondták, hogy hihetetlen vagyok. Dóri szerintem szívesen hátba vágott volna, hogy hagytam őket elmenni. Nekem meg úristen, megszakadt a szívem utánuk xD. Komolyan kellemetlen volt.
A másik jelentősebb behatás pedig akkor ért, amikor este, Ladány-Bene előtt negyed órával...Épp fagyoskodtunk, amikor jött egy raszta társaság. ó, de még micsoda társaság, szerintem zenészek voltak ők is, mert volt ott egy hapsi, aki, gondolom a menedzser, állandóan telefonált, és az ő haja nem raszta volt. Olyan 30 körüliek voltak, de volt egy olyan sármos, pont az én irányomba néző pozitúrában állt végig. Anyunak is feltűnt, hogy engem nézeget. Aztán leültek és ittak, a fűben, de valahogy az is olyan művészi volt. Akkor sikerült felvennünk a szemkontaktust a kiszemeltemmel. :) Mosolyogtam rá, ő pedig rám, és azok a szemek, meg az egész férfi ember. Olyan védelmező volt a tekintete, mint egy vad oroszlán, és kiforrott volt. De tisztában vagyok azzal, hogy túl idős hozzám, egy 17 éves kislányhoz, szóval ez így érdekes lett volna, "egyéjszakás" lány pedig nem szeretnék lenni. Szóval, röpke kapcsolatunkat lezárólagosan, a kezeimmel elmutogattam neki, hogy nagyon tetszik a haja, szerintem ő ebből azt vette le, hogy azért nézem őt, mert bejön a haja, de talán így jó, mert amúgy sem lett volna semmi. Így bementem inkább a tömegbe és orgazmuson estem át, olyan klassz volt a koncert. :)

Fesztivál hangulat

L'ambiance. :) Igen, ez is elmúlt, nagyon klassz feszt volt, csak kár, hogy mindent arany áron adtak. Egész nap nem ettem, ugyebár a lencsétől nem is maradtam sem éhes, és nem is hagyta, hogy a nap folyamán azzá válhassak. Már csak azt nem tudom mikor lesz ma tornám... Inni sem ittam, viszont kérvényt nyújtottam be egy üveg minőségi borra, a számomra, amolyan feszültség levezetés, ha túltöltenék, illetve egészséges, és elsőrangú. Na igen, valami 6000 Ft volt 7 deci, szóval, azt kihagytuk. Azon kívül, kaptam egy szép gyűrűt, anyunak ugyanolyan van, zöldben, Dórinak fehéresben, de csodaszépek. Mind megtaláltuk a hozzánk leginkább illőt. :) Majd rakok fel róla pikcset, mert ma elvileg képrakodás lesz, csak anyu most motorozik, apuval. :) Szép idő van, nem lehet ezzel nem visszaélni. Amúgy is, egy vagány nő, példakép számomra, ő most él csak igazán. A vér-szerinti donor édesapám mellett sajnos sokat tűrt, szenvedett, és erősen tartotta magát, hihetetlen nőszemély az anyám. :)
Akkor esetleg ma a képek felkerülnek, plusz már tervben van a kövi rajz-témám, de ez titok, tanulnom is kell még. A fesztivál viszont, emlékezetes, ezentúl fogom hallgatni a Ladány Benét. Annyira fantasztikus zenét nyomnak, raggae (regi :) ), és és én meg a kordonnál elől, a 6 évesek között, csápoltam igen intenzíven, a batikolt pólómban és shortocskámban, aminek eredményeképpen megfáztam. :) Fáj a torkom egy picit, de túl élhető a dolog. Viszont, nem bizti, hogy Árkádból kell vennem új tollat, mert rájöttem, hogy tudok színt keverni. :D I'm so happy, or hippy? :)

2011. szeptember 24., szombat

várakozás percei

Nemsokára indulunk Etyekre...Gyorsan utána néztem a lencse élettani hatásainak, és hát iszonyatosan hizlal, mondanom sem kell, egy fazékkal megettem reggelire kb...
Soha többé nem eszek lencsét, elhatároztam. Illetve, egy ideig, mert már fáj is a hasam. Mindegy:S...hüvelyesek...átkozottak.
Este amúgy befejeztem a My body is a cage rajzomat, az most a legfrissebb, anyu pedig nem fotózta le őket, ami azt jelenti, hogy nincsenek még képek, de vasárnapra próbálom beiktatni. Nekiestem Zsófi pipőjének is. ;) Megint égek a vágytól, hogy folytassam...csak kéne narancs meg világosabb zöld toll...amit nem hiszem, hogy a hétvégén megtudok oldani...
De remélem azért majd haladok még vele tovább, bár nem tudom, vasárnap hány ötlettár lehet nyitva? :) Legyetek jók! :) Megyek pakolni...

2011. szeptember 23., péntek

érintés

Mamával közös projektünk, hogy legalább egymástól megkapjuk a 20 érintést, olyan aranyos, előbb poénból megsimizte a térdemet, és elég sokat ölelkezünk is. :)

lábjegyzet

Nem szeretem, ha sokan közre fognak, és elkezdenek elemezni engem, pozitív értelemben, dicsérnek, de aztán meg is szidnak picit, hogy nem kéne. A súlyomról van szó, sokan megjegyezték, hogy eléggé sokat fogytam. Nem szeretnék ebbe nagyon belemászni, belemenni igazából, mert semmi bajom, és összeszedettebb vagyok, mint egyes osztálytársaim, fáradt meg konkrétan egyáltalán nem vagyok. Szedek vitamint, reggelire sokat eszek, igaz délután nem eszek, de az is csak a sport miatt van, meg sajnálatos módon puffadásra hajlamos vagyok. :S Ami elég kellemetlen tud lenni torna vagy futás közben, vagyis nem hiányzik senkinek, de a suliban kb 45 percenként eszek valamit. :) Viszont, hogy ne legyek buta, mármint, tisztában vagyok azzal, hogy szükségem van zsiradékra...reggelre főtt ételt eszek, és ha tudok azt is viszek magammal. Ez picit emlékeztető magamnak, hogy ezt így kell csinálnom! És, hogy a halat meg a csirkét heti legalább 2-3 alkalommal vigyem be. :) Meg sok víz, de az már alap nálam. Meg kevesebbet fogok picit mozogni. Ezen a héten kedden nem mozogtam, meg holnap sem fogok, nem megyek reggel tornázni. Kell egy kis lazítás is, bár rám fér a mozgás, mert valóban tereli a gondolatokat, csak Anikó eléggé megbántott most. Apu halálával hozakodott elő legalább 3x, és nem éppen illő hangnemben meg közlésmódban. Szegény, lelki szegény nő, csak sajnálni tudom az ilyen embereket. Biztosan nem kapja meg a napi 20 érintést, ma tudtuk meg, természetesen rajzon, hogy ennyi kell, ahhoz, hogy az ember egészséges legyen lelkileg. Nagyon jó dolog az érintés, ma teszteltem is, és szerettem másokat. Szóval, búcsúul, szeressetek Ti is. :)

élj a jelenben, csak így leszel boldog

Tegnap szerintem leadtam magamból a negatív töltést, sok sírással, a fürdőszobában, a vonal túlsó felén, anyuval meg apuval. Azt vettem észre, hogy kinőttem a régi köreimet, a Gábor-féléket. Igazából már régóta ez van, és büszkén vállalom magamat, mert végre, most, hogy suli van, egyre több értékes embert ismerek meg. Ráadásul, ma már feszült sem voltam, és Karolával sem ellenségeskedtem, még véletlenül sem. Jó nap volt, mert mától megint tudok örülni, azt hiszem, elengedtem a gondolatokat.
Amúgy rajz órán rengeteg mindent leírtunk a boldogság kulcsáról...és mindegyiknek eleget teszek, talán ezért vagyok olyan, amilyen, és sikerélmény volt, hogy kiéleződött az emberekhez értő vénám is. Egyszerűen annyira szikráztam, örömömben. Reggel rajzolni is volt még időm, ráadásul Pók néni szólt, hogy akkor mehetnék órák után hozzá modulra, ami 2 óra plusz rajzolás. Elmentem, de nem volt nagy szám, azt hittem valóban művtörizni fogunk, de szegény, valahogy nem tudja kézbe venni az irányítást, ami zavaró, mert akármennyire is bejön a felfogásmódja, az koránt sem azt jelenti, hogy fel tud készíteni engem emelt rajzra...
Viszont, hazahoztam 2 munkámat, vidra embert is, a másik meg a mai...anyu nemsoká' megjön, kattol és én feltöltök. Remélem. :)- a cipőnek meg ma neki gyürkőzöm. :)

2011. szeptember 22., csütörtök

tudjátok? nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek

Tulajdonképpen szerintem észrevehető a bejegyzésekből is, hogy mekkora zűr van most bennem. A mindenesembe akartam leírni mindezt, de ide sem gáz. Őszintén szólva, nem tudok feldolgozni bizonyos hatásokat, amelyek érnek. Mármint, mama hála Istennek jól van, de én még fel sem fogtam, annyira a múlt van a szívemben. De nem tudok önfeledten örülni, pedig van minek, most le is írom őket.
-neki láthatok a cipőknek, ami tök klassz
-összeállt a kép, a jövőmről, viszonylag, Pók tanárnő segít
-anyu ma közölte, hogy valószínűleg egy ügyfele velem festetné meg a családi címert, 1200-as évek belit :O wow :)
-sokat rajzolok
-a suliban összeszedett vagyok, picit türelmetlen és feszült ugyan, de holnaptól szedek B6 vitamint is, szerintem, mert Évával pont ma tárgyaltuk ki, hogy hisztisek vagyunk mind :S :D
-mama jól van
-megvannak a rajzok a volt suliból, és van köztük használható
-jól futok, nem fáj semmim
- a fiúk szeretnek általába véve, Gergő pedig különösképpen érdeklődik...

Na most ezt ha visszaolvasom, akkor had legyek egy picit tisztább itt fejben. :) Túl sok jó ért, a túl sok felkavarás után, így nem tudok örülni, de megpróbálok, nagyon. Bár már az is öröm, hogy tudok sírni, annyira jó, mert tudom, hogy érzek. :)

Na meg holnap tollat kell vennem Árkádban. Je vous embrasse!( Csókollak benneteket )
Aludjatok jól :) Puszi nektek. :) Gergőtől is ideje búcsúznom. :)

listám

Kisírtam picit magamat, szóval megint jobban vagyok, pluszba még 2 fiú ápolja a lelki világomat.
Szóval ma bementem a suliba, elhoztam pár rajzot, dehát, azoknak max, ha a fele olyan, amit fel is vállalnék. Szerintem ha elég erőszakos vagyok, akkor még holnap ki tudom őket aggatni ide :) csakhogy lássátok. :)
Ezen kívül, csak, hogy ne legyek már akkor penészrügy, mert nincs is okom rá...
Pók néni felkészít művtöriből, szóval rendeződött bennem minden, csak amíg ezt fel is dolgozom, az nekem sok idő, a hétvége remélem elég lesz rá...
Igen, közben beszélek a két fiúval, az egyik Gergő, aki elég szépeket, kedveseket mond.
Tesiből nem lesz emelt, ráállok a rajzra...
Ezen kívül, a cipőkkel haladnom kellene, illetve elkezdeni őket, meg befejezni a rajzomat is, és a legújabb kettő képét is kirakni. Annyi biztos, hogy az Ozorás rajzaimat okt. 26-án láthatom majd viszont egy kiállítás keretében. :)
Meg el kell kérnem holnap a rajzomat is, a vidra-embert, bár holnap pont művtörink lesz. Nem tudom, van-e még bármi, amit le kell tisztáznom. Tanultam is már, holnap meg nincs első órám, se 0. :) Szerintem egyelőre ennyi, annyira megterhelt voltam, de úgy tűnik enyhül...
Éva, látom itt ólálkodsz :)

összegzem

Még mindig nem enyhült bennem a zavar, és egyszerűen piszkosnak éreztem magamat ezidáig. A külső kosz, ami rám ragad...
Még nagyobb zavart keltve bennem, mert amúgy sem tudom, hogy hogyan és merre. Illetve legutóbbi fejleményeim a mával kapcsolatban, azon kívül, hogy egész nap furcsán érzem magamat, beszéltem a rajztancinővel, akit imádok egyszerűen. Segít felkészülni nekem emelt szintű rajz érettségizni és képzőművészetibe bekerülni. Annyira édes, és imádom a világfelfogását. Annyira spirituális, ő így fogalmazta meg. Mindenesetre, rajzos pályán megyek tovább, ez fix, mellékállásban torna. Vagyis újból, kineziológus szeretnék lenni...de amellett rajzos pályám is lesz, meg testnevelés. Tudom bonyolult ez még, és az sem teszi egyszerűbbé, hogy tesiből is emeltet akarok, de arra így nem lesz szükségem...szóval, kezdődik elölről az egész gondolatmenet.
Terveim: türelemmel lenni mások gondjai iránt, meghallgatni másokat, türelem megint
reggel nem káromkodni, ha sietni kell, mert késésben vagyok
lefotózni a rajzaimat
befejezni a rajzomat
Zsófi cipőjét elkészíteni
elolvasni a Bánk-bán-t

Vigasztal, hogy holnap nincs 0, 1 órám, most összekapom magam és rohanok suliba, a rajzokért...hátha kézhez kapom végre őket...

2011. szeptember 21., szerda

boldog boldogtalanság

Ugye, szörnyű érzés amikor két érzés üti egymást, azaz nem érzek semmit. Boldogtalanságom oka a magyar fakt, volt, de kb 5 perc alatt sikerült leadnom, megkönnyebbültem, de valahogy többet vártam az érzéstől. Most pedig nem tudom magamat meggyőzni afelől, hogy faktos órák nélkül tudok-e majd boldogulni a későbbiekben, egyetem, fősuli keretében. Tesiből bevállalok egy emelt érettségit, oké, vagyis neki kell gyürkőzzek. Igazából két pillérre építkezhetem; a mozgás-szeretetemre és a rajzos vénámra, hogy imádok alkotni. De nagyon megrettentem, hátra vonulnék sírni, hogy jeget törhessek a szívemben. Egyszerűen nem tudom mit érzek. Egyszerre vagyok biztos és bizonytalan a magam elé képzelt jövőképet illetően. Jól értek még a lélekhez, és az emberi agy megértéséhez, és érdekel is a téma. Eléggé misztikum-kedvelő vagyok ilyen szinten, vagyis természetgyógyász, vagy valami vallás-szakértő, esetleg tanácsadó (minden csak nem pénzügyi) lennék. Azonban ez egyik sem faktos anyag, ezzel nyugtatom a szívemet, Istenem segíts, hogy tisztuljon a fejem...
Most megyek ebédelni, aztán francia, futok, rám féééér, este pedig rajzolok, vagy csak simán alkotok.
Holnap viszont az első, hogy megkérdezem az imádni való Pók tancinőt, hogy hol tanult, meg, hogy meddig, merre ,és hogyan. :)

2011. szeptember 20., kedd

teher

Hát, ma nem lesz tornám...viszont nem tudom, hogy futni akarok-e menni... vagy azt majd holnap? Bonyolult az életem. xD
Hideg van nagyon, és sajnos ma nem lesz időm se cipőzni, se rajzolni. Ki kell olvassam a Bánk bán-t, péntekre. Úgy néz ki kemény faktos év elé nézek, ma volt ugyanis az első, de már most elég nehéznek tűnik. Ugyanakkor szeretem az irodalmat, és szeretek írni is, a művészet egyik ága ez is. :) Szóval megiszom a teámat...és megyek leckét írni, aztán olvasni...

2011. szeptember 19., hétfő

Tervek és tervek és tervek

Csütörtökön szerintem bevonszolódom Niki nénihez, a rajzokért, aznap max tornázom, futni úgy sem szeretnék, bár ma futottam is, és nagyon élveztem. Igen, ettől csak jobb lett a napom. Sikerélmény számomra, ráadásul a rohanás után egy kis kikapcsolódás szellemileg nekem, bár nagyon nehéz, egy ilyen hosszú, mégis klassz nap után. Nehéz csak lehiggadni, és egy szintre kerülni egy lótuszvirággal, persze nyugalmi szintre gondolva.
Vagyis péntek délután, legkésőbb számon lehet rajtam kérni a képeket, bár van 2 önálló rajzom, meg van mégegy, amit rajz órán készítettem, a vidra bácsis. xD Az biztosan tetszene nektek. :) Szóval igen, és ezen kívül ma este elkezdem vázolni a cipőket, holnap nincs amúgy sem 0, 1 órám. :)
Az elkészülésük max egy hétvégébe fog telni, a részfolyamatokat megpróbálom felrakni, csakhogy ne unatkozzatok. :)
Áh, úgy érzem megcsókol a világ, én pedig titeket, most megyek, mert vázolok, aludjatok jól. Amúgy Éva is olvas engem már. ;) Megnézem a blogját még izibe. Viszont el ne felejtsem odaadni neki a maximát, mert konkrétan napok óta a táskámban hordom, csak annyi a külön órám...a sminkblogja miatt kell. :)
puszillak titeket :)

it's a very good day

Felemelő, gyönyörű és annyira ellazító. Így tudnám leírni azt ami most zajlik bennem. Egyszerűen csodás ez a mai nap. Kezdjük ott, hogy a suliban nem voltam fáradt, kicsit sem. :) Kész a rajzom. Mama lelete negatív lett, hatalmas tehertől szabadultam meg. Ééés, padadammmm, megvannak a cipők. El sem hiszitek, cipő-Kánaán tárult a szemeim elé, amikor válogattunk, jó volt őket nézni, és válogatni, egyre többet és többet akartam volna, de egyelőre még nem kell, lassan amúgy sem szezonális már. Szóval pénteken Árkád...és veszek még hozzávaló tollakat, hogy még csinosabb cipellők szülessenek. De ez hihetetlen. Ajj, nagyon sokan írnak és sokat, de nem baj, talán ez még csak jobban emeli a mai nap fényét.
De komolyan, bár most a cipők is, mint ekkora bónusz ráadás, este fel is vázolom Zsófiét. Ádámmal most beszélek, hogy milyen legyen és egyre több formabontó ötlete van, sőt már képregényrajzoló társának is felbérelt. Bevallom, nem erősségem a manga rajzolás, de ha muszáj, akkor elég jókat tudok rajzolni. :)

kő darab a szívemen

Ami leesett, most, nemrég, mert mama leletei negatívak. Úristen, annyira...én éreztem, és tudtam, hogy csak pozitívan kell nézni a dolgokat. Szóval jó indulatú a daganat, de azért megoperálják. Tökéletes a vérnyomása, az EKGJ-a alapján pedig éveket tagadhatna le. Asszem jövőre együtt is futunk maratont, ha így halad. :) Masszívak vagyunk az egyszer szent. Most viszont nem tudom tovább szaporítani a szót, mert 4-re anyunál kell lennem, megyünk a cipőkért...ááá.
Viszont a rajzomat befejeztem, majd valamikor ugrik fel a kép, valamikor.;)

2011. szeptember 18., vasárnap

bakker

Aludtam kb 2 órát délután, szóval olyan pihent vagyok, kipihent, és utána a nyakam sem fájt annyira. Igaz talán azért van a fejemben ez a tejjel-mézzel folyó Kánaán, mert anyu megmaszta a nyakam, és nagyon jól esett, ilyen jól már nagyon, úgy ellazított. Amúgy a nyak és a váll felső részének masszírozása az "ügyvéd-masszázs", mert ott jön ki a stressz. Meg rajzoltam délután, is, és Dóri imádja a képet, talán még jobban is.
Úristen, ezt nem hiszitek el, de asszem megvan honnan lesz meg a pipő, de nem tuti, csak lehet. Köszönöm Istenem, köszönöm, köszönöm, köszönöm. Most megölelnék minden sertést a világon, van tornacipő, van. Úristen behalok, el kell mennem, lehűtöm magamat egy meleg zuhannyal, de előtte megadom anyunak a hely koordinátáit. ;)
Istenem, köszönöm, holnap jönnek képek, a rajzaimról, remélem. :) Ráadás jó, hogy megértettem a matekot, köszönöm. :D Aludjatok jól, én álmodozni fogok. :D

keserű méz

Így jellemezném a piaci élményeimet. Egyszerűen nem hiszem el, hogy sehol sem kaptunk olyan cipőt, csak feketében volt mindenütt, fehérben nem. :'( Komolyan majd meghasadt a szívem. Fájdalmamat csak az enyhíti, hogy Ádám nem haragszik rám, az én zöldségesem. <3 Ma lementünk anyuval, almáért meg körtéért, rohant hozzám előre, dumcsiztunk és rögtön mondta, hogy de jóól nézel ki, ami különösen jól esett, mert tipikusan a "szavaim tök őszinték" stílusban mondta, vénából. Szóval most ez az ami úgy vigasztal engem, és nem hagy melankóliába zuhanni. Meg persze a rajzolás, és, hogy Dórinak tökre bejön a rajzom. Szóval egy ideig a kreativitásomat megint a rajzolás foglalja majd le. Illetve van még pár opcióm a beszerzéshez, csakhát, már nem szezonálisak ezek a cipők. :(
Szerintem neki kellene állnom a zsugorkázásnak, lehet ez egy jelzés...
Paprikát eszem, mert alma nincs most, de nemsoká' lesz. :) Anyu meg Apu tegnap gondolom valami olyat csináltak, amikor benyitottam, ami nem az én szemem világának való. Mentségemre szóljon, hogy kopogtam...reggel mindketten bűnbánóan néztek rám, anyu zavarban volt, apu meg, ő is, nagyon. Tök édik voltak.^^

2011. szeptember 17., szombat

egy szokásos vasárnap reggel

Ötkor keltem a torna miatt, csodával határos módon egész jól aludtam, orrspray nélkül is, asszem függő lettem. Megcsináltam a sült padlizsánt, sült hallal, és sült brokkolival, mindezt olaj nélkül, hozzátenném, meg paradicsom, lila-hagyma, nyamm, csak elsóztam, az nem annyira volt kellemes, de mindegy. Bevettem a vitaminokat is, később, mert mialatt sült a kaja, sötét volt, és én meg nem akartam anyuékra benyitni, mert alszanak, és ha kihozom a legújabb alkotásomat tuti, hogy felébredtek volna, elkezdtem a torna-cipő vázlatokat készíteni Ádámnak.
Első dolgom fiúval, kicsit félek is...
Ő egy zöld és fekete színektől hemzsegő, mégis vidám, nem túl színes cipőt szeretne. ezen kívül még kérdeztem pár dolgot róla is, hogy ő milyen, meg, hogy mi a kedvenc étele. x) A spagetti, és szereti a cicákat meg a mangákat, kissé gyermeteg lélek, vidám természet, bár magát halálistennek nevezi, ami bizarr, de beleépítem a cipőbe ezt is. Az már fix, hogy a nevének a bokájánál végig kell húzódnia. És az első tervek már elkészültek, kinn a hideg konyhakövön, mert a székre a tálcákat pakolta, kis asztal meg most nincs. :)
http://www.youtube.com/watch?v=MeFezGJF7mA
Nagyon durván jó zene, olyan elvont, lassabb, komolyabb, egy idős férfi énekli és a Doktor House-ban adták le. Ráadásul a lánykám illusztrálta, és a rajzával, amin egy kalitka ember áll a szélben, varjakkal, hát elég durván sokkos. Nagyon megérintett ez a szám. (az ajánlás meg leírás csak azért, mert általában én sosem megyek rá ilyen youtube reklámozásokra)

Csak berakok egy vagy két képet, mert van még a tarsolyomban. Amúgy befejeztem a női föld-anyás képemet, és most egy másikat csinálok. Eddig az is sikert aratott a közönsége szemében. :)




Igen, az én vagyok, ott a végén. :) Na aludjatok jól, "fészkes fenevadak"-anyu most keresett rá a filmre. Puszillak titeket. :)

gyors áttelintés, addig csillapodnak a kedélyek

Igen, hát feljöttünk konciról, a legjobb rész komolyan az volt, amikor Apuval meg a fiúkkal ültünk. Annyira jó ott a hangulat, de mindig, sok a karizmatikus arc ott. Will, Szaki, valami pasi, akit nem ismerek annyira, Gabesz, őt különösen bírom, és nem utolsó sorban Apu. Nem lehet ott nem jól érezni magunkat, hihetetlen.
Nem tudom Dóri meg Ádám merre-fele kóboroltak el, és nem tudom mit csinálhattak, ha szeretné, majd elmondja, de most nem akarom kérdezgetni. Móni úgyis kivallatja. Megértettem vele, hogy tulajdonképpen Dórinak Ádám az, mint neki Marci, Mátiász' meg a Levik figyelme. Szerintem ez egy elég tiszta tört volt ahhoz, hogy megértse, Dóri miért mogorva, és miért nyomja el őt. A képlet egyszerű, nem lesz több 3-as tali, ezt elkerülendő. Mondjuk én már csak röhögök ezen, mert mindig ez történik, és cikis, dehát, én toleráns vagyok, illetve könnyebb így elviselni... :) Szóval, nem gáz, én ma már megkaptam a kellő figyelem mennyiséget férfi részről, Gergely képében. Ugyanakkor Gabesz is csapta a szelet még, de az nagyon bejött, mert állati humorosan teszi mindezt, az egyetlen baj, hogy ő tényleg mindenkivel. Ráadásul 44 éves majdnem, kétszer annyi, mint én, plusz komoly kapcsolatra nincs épp kiélezve. Bónuszként tetszik Dórinak, ami azt jelenti, hogy az előzőeket nem számításba véve sem nyitnék felé. :) Korrekt vagyok, így kell tenni. Holnap reggel torna, aztán piac. :D Csak legyen pipő.
*Cserháti Zsuzsa
De akkor ki az a Csepregi Éva?
Amúgy elkészült a rajzom is, és mivel 8-ra megyek le, ezért nekiállok vázolni. :)

moszoly :)

Holnap kimegyünk a piacra és nézünk cipőt, meg nézelődünk. Most kellene bejátszani a Csepregi Évától? a Boldogság gyere haza című számot... Illetve már nem, mert hazajött, természetesen az ingerlékenységem felett szemet hunyva.

a találka

Apu úgy véleményezte, hogy mekkora bal-here az olyan srác, aki nem megy kapu elé a nőig, és nem kíséri vissza, és igaza van szerintem. Nekem kellett átmennem 6-kerbe, pedig még csak ismeretes sem vagyok arra. Én 17, ő 24, és valóban erre sem képes, ez kissé kiábrándító, persze az a rész is szégyenítő, hogy nem hívott meg semmire, illetve a végén elejtett egy megjegyzést, hogy be is ülhettünk volna valahova. (késő bánat)
Az elején amúgy viccesen ment, mert nem hallgattunk el egyszer sem, szóval szinte természetesek voltunk már a végére. Hát, egyszerű dumálgatás volt, főleg én beszéltem xD, mert elég sokat tudok. Egyik témából a másikba csöppentünk, azaz a kommunikációval semmi gáz nem volt, csupán nem ragadott el magával sem a kisugárzása, sem a személyisége...egyelőre. De tényleg nem éreztem azt a bizsergést. Ő azonban már írt egy magasztaló levelet nekem, hogy mennyire csodálatos voltam élőben, ami aranyos tőle, de én nem érzem vele szemben ugyanezt.
Hát érdekes, elvileg jövő héten is találkozunk, hozzáteszem; ha belefér az időmbe.
Amúgy kicsit meglepett az a rész, amikor közölte, hogy egy plátói szerelem vagyok, vagyis csak voltam neki eddig, célozva itt a vonatra. Szintén hízelgő, de ilyen szinten biztosan nem tudom viszonozni az érzéseit.

önállósulás, annyira jó vagyok...

Valljuk be, szerintem mind kicsit fáradtabbak vagyunk amióta itt az ősz, meg a suli...és mindünknek cérnaszál vékonyságú idegeink vannak most. Akire ez nem érvényes, az kérem adja meg a receptet, tanítson engem, mert én borzalom vagyok komolyan. Szívem szerint csak rajzolnék, meg sportolnék, és kényem-kedvem szerint találkoznék csak bizonyos emberekkel. Most például Mónival.
Felhozták Ádámot, akit láss csodát tökre szeretek, mert annyira aranyos. Ám két kiéhezett szűz az ő vérére feni fogát, én pedig vagyok a szemlélője. Nem érdekel, tegyék, csak had ne nézzem. Ádám meg nem él vissza, és pont ez tetszik, hogy annyira "elhavazott haver", hogy nem kezeli sehogy-sem ezt. Szóval inkább hagyom hátra a triót, amúgy is én művészkedni szerettem volna délután, úgy, hogy 8-ra lemegyek, a fél-sötétbe. Aztán nemtudom hányra feljönni, és azonnal elaludni, mint egy nénike.
A hátam pedig fáj, mert elaludtam. x) Ropog a nyakam is, de legalább István a király szólt Varga Miklóstól, mert autómentes van és konkrétan majdhogy a házunk tövében slágerezik. :)

2011. szeptember 16., péntek

álomtéglák

Negyed8-ig aludtam reggel, ami nálam nagyon sok alvást jelent. Lemostam a hajamat, az alja pedig olajos maradt, megőrülök. 11-re Oktogonnál állás, asszem anyu elvisz engem. Új használtas telefonom van. A fülem mellett fúrnak, de be kell mennem a fürdőbe a hintőporért, mert így mégsem maradhat a hajzatom. Apu most ordított le, hogy " Ne dobáljad! "- elvileg a nagyiainkat dobálja valaki...kutyát sétáltatnak, mindketten törpék, és gonoszak, szóval szerintem kijózanítóan hat rájuk. Gondolom az egyik erkélyről nyers hússal, vagy nem tudom...merthogy 2 hisztérika kutyuskával vannak. Mindegy is! :)

lőn világosság :)

Szóval, elvileg megvan a piac helyszín, és elmegyünk oda, szóval onnantól tutkós a dolog. Ezt a 2 megrendelést teljesítem, aztán több lábra állok, tervezem az a táskákat, és mindezt csak azért, mert ősz van, de ha az emberek igényt tartanak a cipőimre, annak én csak örvendek. :)
És szívesen teljesítem az óhajokat. :) De most ez a 2 ember teljesen biztos. :) Kezdem látni a fényt az alagút végén...:D A piac nagyon érdekel engem. :D

Teszek fel egy képet is, vagy kettőt, a szüleményeimről. Amúgy Pók tanárnő nagyon édes, imádom, annyira jól tanítja a rajzot. Például állati karaktereket emberbe vittünk át, majd kirakom arról is a képet. Az én állatom volt a vidra, eléggé díjazták a végeredményt a többiek is :).


kétféle érzelmek fogsága

Na most félek, éppen beindulna a "karrierem" cipők terén, erre késik a beszerzés. Szívem szerint most sírnék, vagy bármi, csak az eléggé erős érzelmi reakció lenne, és még semmi sincs veszve, szóval nyugi- mondom magamnak.
Közben megint fönn vagyok, mert még egy konkrét megrendelésem jött. ;)
Szóval most a tutik, a Zsófi, meg most már az Ádám is. Szóval, ez nagyon felemelő, és tök feldob meg minden. Ugyanakkor ott ül bennem, hogy a cipő, a cipő, a cipő.
Tervek a beszerzésre:
Mivel holnap nem leszek elérhető, így anyut elküldeni Kínaiba délelőtt. :S Hát ez nem tudom mennyire jön össze, lehet Aput kéne megkérnem.
A megszokott helyen nincs pipő, valszeg egy messzebb fekvő ugyanilyenben sincs, vagy nem lesz.
Marad továbbá az egyik távoli szintén keleti bevásárlóközpont, ruházati, istenem kérlek segíts...Vasárnap elugrunk oda is, meg a piacokon is körbetekintést kell tennünk. Konkrét cipőkollekció-panoráma képet fogok alkotni Budapestről.
Gondterheltség.

2011. szeptember 15., csütörtök

még egy nagyon gyors gondolat

Visszaolvastam a bemutatkozásomat és rájöttem, hogy tökre letettem a biciklizésről. :$
Nem is nagyon kell nekem amúgy, minek, bevallom a gondolata azért izgatott annak, hogy Gabesszal bicaj-túrázni. Semmi rosszra nem gondolni, egyszerűen csak teszi a szépet minden nőnek, de a női hiúságot ez, hogy tudja simogatni... :)
Mindegy, nem is baj, helyette jött a görkorcsolya, Dórival. Jobb választás. :) Lehet lecsalom a hétvégén...bár, remélem annyi időm nem lesz, mert már akarom a cipőt csinálni...

reggeli helyzetjelentés

Tegnap este az oldalamon aludtam, nem nagy dolog, csak már rég aludtam az oldalamon. Odabújtam a fehér plüss kutyámhoz, belefúrtam az arcomat a bundájába és csak fél éberségemben ábrándoztam, ami nem éreztem, hogy teljesen lelassulok, és, hogy ideje nyugovóra térni.
Reggel pedig elvesztem a legújabb rajzom nézegetésében. Nem egoizmusból, csak olyan, mint egy nyári zápor, olyan üdítő a látványa, majd őt is kirakom, ahogy mindjárt izibe 2-3 képet (max.).
Utána sietek tovább, mert fél10-re benn kell lennünk. Nem lesz vészes nap. Így is 2 óránk elmaradt. Innentől csak rajz-biosz-tesi és dupla angol. Jó nap lesz, aztán délután cipővevő-túra. Este pedig ezt hallgassátok, elvileg együtt fut a család. :O Apu, anyu, Dóri, én kimegyek asszisztálni, mert ma tornám lesz. Úristen, tegnap is teljesen kiborultam, hogy nekem túl izmos a lábam...komoly baj van az agyammal. :S
De akkor képek. :)



Igen, hát elég részletgazdag grafikák, róluk még majd teszek fel képet, amikor rendes állapotban vannak és nem egy visszatükröző vitrin üveg mögött. :) Amúgy azok a rajzon Én meg Dóri vagyunk. Balról-jobbra haladva.
A cipőről pedig próbáltam rendes képet is kirakni a picike helyett. :)

Rajzok. :)



Najó, ez még csak az előétel, a többit holnap felrakom, mert igazság szerint lecsukódik a szemem. :) Amúgy Ádám, a zöldséges fiú, szerintem megsértődött rám...elég régóta nem beszéltünk, erre ma ő is műszakban volt, és valahogy éreztem, hogy "más". :S Nem volt kellemes érzés, de amúgy sem szerettem volna tőle semmit, de most a ridegsége bántó. Na mindegy, hétvégén így is egy másik jelölttel találkozom, aki, mint, ahogy anya kifürkészte eléggé világjáró forma. :D
Nagy utazás...(8)
Aludjatok jól :) Holnap gyünnek még ide szép képek, egyet berakok magamról is. :)

magic

Csoda történt, ahogy lementem tornára dupla slunggal csináltam a mozdulatokat, a kedvenc számaimat adta le Kuki is, a is francia. :) Nagyon jó volt, aktivizálódtam és energetizálódtam. Ugyan ma valamiért elég csípős a természetem, ami nem jó. Én csak erre a hülye időjárásra fogom az egészet, egyik percben meleg van, a másikban meg fagy. :S
De sül a sütőtököm. :) Meg vettünk az imént citromot meg almát, a rajzommal is haladok, nemsoká' folytatom, anyu pedig feltöltötte a képeket, amiket mindjárt átnézek, hogy melyiket tegyem ki. :) Csak a rajzok. <3
Ömm, van még zöld tea a fagyasztóban, ééés holnap nulladikelső elmarad.^^ Király. :)
na leltározom a pikcseket. :)
Az utolsó mentsváram a külvilág felől, hogyha anya nem felejtette el a képeket pendrájvra tenni, írok is neki egy SMS-t, épp szülőin van.

jéghideg kezek

Nem egy nőgyógyászt vagy egy urológust képzeljetek magatok elé. Csak engem, pulcsiban, leggingsben, álmos arccal. Nem volt erőm elvánszorogni a rajzaimért, annyira ki vagyok ütve. Mint akit megvertek, aztán átment rajta egy úthenger, és megint megverték. Hideg van a lakásban, aludtam egy órácskát, ami még rosszabb hatást gyakorolt rám. Tulajdonképpen már elkönyveltem magamban, hogy ma nem, nem akarok futni, de közben szerettem volna...csaképp olyan hideg van, lilák a körmeim (40 fokban is hideg a kezem, úgyhogy...) Ráadásul egy bazi nagy "rosszidőlesz" felhő van a ház felett. Ezen összetevőkből született meg a gondolat, hogy nem csinálok azon kívül semmit, hogy rajzolok itt fönn, zárt nyílászárók társaságában, mert most másképp nem megy. Csíkos pulóverben. Megittam egy kancsó hideg-citromos-zöld teát, édesítővel. Isteni volt, de szerintem a futás gondolatának csíráit hamvaiba sodorta, mert onnantól nagyon fázom. Szóval most művészi síkon semmi előkelőt nem tudok felmutatni nektek. Sír a szám a cipő miatt is. :S De holnap esküszöm, addig rágom anyu fülét amíg el nem visz venni valahová. Ma tornára megyek, aztán le kellene ugranom sütőtökért meg citromért. Remélem addig kijózanodom ebből a rémes állapotomból.

2011. szeptember 14., szerda

Gergely 4

Úristen, írt levelet, szombaton találkozunk. Megnéztem tüzetesebben a képeit, és hát, elég helyes. Szóval most konkrétan hízik a májam rendesen, mivel nem elég, hogy egyetemista, odavagyok az egyetemista srácokért, végtelenül jó humorú és értelmes, hanem még helyes is, és sok barátja van. Ez azt jelenti, hogy a környezete valószínűleg szereti őt. :) Mindjárt 10, és nekem mennem kell aludni, ha nem akarok hulla lenni, tapasztalat...de ezt még leírom.
És azt mondta valami fontosabbat is szeretne majd mondani nekem, lehet megkéri a kezem. xD Majd akkor egy menyasszonyi ruha varrásába kezdek bele. xD
Szóval nem elég, hogy helyes, jó fej, okos és, hogy bejön, most már sikerült kíváncsivá is tennie. :) Hajjj, mi lesz itt még. :) Majd leírom, hogy zajlott le a szombatom. :) Alukáljatok jól. :) csókollak benneteket. :)
Je vous embrasse. :)

megvilágosodás ezerrel

Igen, hát elmentünk, lefotóztuk a képeimet, röpke 10 perc alatt. Asszem Niki nénihez holnap elmegyek egyedül, mert már most látom, hogy nem biztos, hogy megyek futni. Nem akarok sokszor egy héten, lazítok most. Ma voltam, reptérig mentem, már fújt a szél, végre, nem volt dögrovásos meleg. Sőt, nagyon élveztem a futást, isteni volt.
Aztán haza érve mamával citromért sétáltunk el, belém karolt, fogtuk egymás vállát, mint az önfeledt kölykök. Egy pillanatra bevonult a fejembe, hogy ez valami utolsó séta, "halál-menet", és annyira görcsbe rándultam, de hamar elhessegettem a gondolatot is a fejemből. Vettünk citromot, olcsón, 2 szép nagy zöld almát, olcsón, plusz egy hatalmas fél sütőtököt, szintén tök olcsón :O 1000 forinttal mentünk le, és alig ment el belőle. Lehet én vagyok a hülye a vásárláshoz, de ezen akkor is csodálkoztam, igaz ez lényegtelen apróság, de sokszor az ilyenek dobják fel az embert. :)
Évával is beszéltem fészen. :) Éva, ha olvasod, megkértem, hogy olvassa el, mert leírtam az estémet; csináltunk sült sütőtököt, reggel azt is eszek, de viszek be neked, mert megígértem. :)
Úristen Gergő pedig, egyszerűen miáúúú. Spontán kangörcsöt kapott az agyam, amikor megláttam, hogy egyetemista. :D
És asszem Ádámnak kell, maaajd, egy egyedi cipő, mivel eléggé érdeklődik egy levélben a szolgáltatás tartalma iránt. Boldog vagyok. :)

Jézusom, de hosszú lett, hát jó olvasást hozzá...
Amúgy a "Mindenesem" az életem per pill. Mindenemet abba kreatívkodom bele, pl a cipővázlatokat is. :) Tipikusan olyan füzet, amibe öröm belenéznem. :)

ezzel még tartozom nektek: az ominózus kirándulás x-aktái

A híres-neves beb*szós esténket még nem írtam le nektek, pedig megígértem. Részben tanulságos, legalábbis a számomra, meg talán Dóri számára is, meg Évának. Karola pedig, a "forewer sober" figura. :) Nem baj, őt így szeretjük. Majd az aranyköpéseket is kiírom, mert lejegyzeteltem őket, bár nektek úgy sem mondanak majd semmit, sajnos.
Na szóval. Konkrétan Évával egész nap csak alig ettünk, mivel tudtuk, hogy este a wisky miatt elég sok kcal-t fogunk magunkba (v)inni.
Hát a minőségi bort végül nem tudtam beszerezni, ami eléggé zavart, mert rájöttem, hogy az egyetlen alkoholos ital, amit megiszok. Igaz az estét azzal indítottuk, osztályostul, tanárostul, hogy elmentünk egy közeli "Gógyházba", ami konkrétan egy kocsma volt, de ott kezdődött el az est.
Leültünk egy, az osztálytól nem messze eső padra, így 4-en, 5-en lányok. Én bekerültem egy kan banda mellé, akik nagyon nézegettek minket, nekem meg külön odaszóltak, gondolom, mert épp az egyik háta mögött ültem. Nagyon kacsintgattak ránk, nem is voltak túl idősek, így gondoltam bevetem magam, annak ellenére, hogy egyik sem volt egy szőke herceg, viszont az esténket be akartam indítani.
Szóval, kb feltűnésmentesen, odaültem hozzájuk, nagyon örültek, mondanom sem kell, és meghívattam magamat egy felesre. Nagyon szívélyesek voltak természetesen, aztán Éva odajött, mert aggódott értem (<3, aztán gyorsan bevontam, hogy akkor húzzuk le őket, szóval rögtön mindkettőnknek jött a feles, ami ahhoz képest, hogy itt mekkora egy feles, ott Sopronban kb a 2x-ese volt. Az íze viszont lágyabb volt, nem égette a torkunkat, viszont olyan úgy fejbe csapott minket. aztán még tettük a szépet, persze már kicsit kopva, mert tudtuk, hogy lassan indulunk a szállásra. Elköszöntünk, szia-puszi-jó volt veletek és mentünk ki, ahol betalált minket egy egyetemista fiúbanda. Szóval aznap este kb egy tucat férfi kereste kegyeinket, ami valljuk be, egy nőnek nagyon jól esik ám. Odamentek a tanárnőnkhöz is, Éva pedig önmagából kikelve rángatta el a srácot a tanárnő felé vezető szakaszon. (nem tudtam eldönteni, hogy kinek ártott meg jobban a pia, Évának, vagy a srácnak, aki amúgy is taj részeg volt már, mindenesetre elég poén volt :D én meg ne győztem bocsánatot kérni utána) A szállásra visszavezető úton Évával nagyon jól voltunk, röhögtünk, tompák voltunk, de akkor volt a hangulat a tetőfokon szerintem. Fiúk, jó hangulat, még ha csak az este töredékét is tette ki. :) Onnantól, hogy felértünk a szobánkba, a jó hangulat zsupsz elment. Dóri nekem esett, hogy ezt mégis, hogy képzeltem, Évát is letámadta, pedig Éva csak nem akart magamra hagyni az idegen társaságban, ráadásul én erőltettem, hogy igyon ő is egy felest. Hiába mondtam Dórinak, hogy én csak azzal a célzattal játszottam magam, hogy egy felessel le tudjam őket húzni, hisz az osztály 38 másik tagja, rajtam meg Éván kívül, fél méteres távolságra voltak, plusz két tanárnő, ééés még csak sokat sem ittunk... Ezek után már kedvem sem volt az egészhez, nem is kívántam a wisky-t sem, a 7 másodperc a mennyben már lezajlódott bennem akkora már. De lassacskán előkerültek a poharak, meg a kóla, mi meg elkezdtük szopogatni. karamellás kóla íze volt az életelixírnek, és úgy, ahogy de még iható is volt. Aztán ittam egy pohárral simán, kóla nélkül, és egyszerűen képtelen vagyok felfogni, hogy mit lehet ezen szeretni, undorító az íze...Már akkor inkább rosszul voltam, mint sem feldobva. Aztán átvettük Évával a fürdőruhánkat, mindenki más rendes ruhában maradt, illetve egy ideig Dóri melltartóban volt. Majd bejött két osztálytársnőnk, Dóri invitálására részben, Éva nem örült neki, nekem meg onnantól már nem számított semmi, mert azon gondolkodtam, hogy ki kellene hányom a sok sz*rt, amit megittam. Hoztak sört :S...meg vodkát. (Régen, ha ittam, csak a vodkát nyeltem. :S Mai napig nem értem, hogy bírtam, undorító ital.) Aztán Nikivel kevertünk egy vodkás-wiskys kólát, amolyan kuriózum alkotásként, és elfeleztük, akkorra már ízeket sem éreztem, nem azért mert sokat ittam töményet, hanem, mert nem bírom az alkoholt egyszerűen. Niki, meg Julcsi aztán elkezdték játszani a fejüket, pedig még korántsem ittak annyit, egyik ide dőlt a másik oda, hát érdekes volt. Én egyre nyomottabb voltam, már horpadtam, és a gyomrom is feszített...Elmentem a Wc-re, mert gondoltam, akkor most inkább kihányom a sok töményet, ami még nem szívódott fel. Éva olyan édes volt, jött gyorsan utánam, meghánytatott, a hajamat fogta, lefektetett. Köszönöm Éva <3 igaz barátnő vagy <3. Amúgy nem az első eset, hogy Éva segít nekem ilyen téren. Persze a másik ilyen személy Dóri. Gábort a harmadik helyre sorolnám, meg Norbit is. Mondjuk annyiszor nem hánytam, nem vagyok nagy ívós. :) (de kell néha ilyen este is) Arra még emlékszem, hogy a tanárnő bejött a szobánkba, megnézni mit csinálunk, amúgy nagyon édes forma a nő. Évával mi meg fürdőruhában rajzoltunk a "Mindenesembe"
Az a vicc az egészben, hogy akkor Julcsi meg Niki épp egymáson hánykolódtak amikor benyitott, mert gondolom, addigra már eleget ittak, de TVA-nak az volt a legdurvább, hogy mi fürdőruhában rajzolgatunk...sosem fogom megérteni, hogy miért...
Még szóvá is tette a lányoknak, elvileg vagy 10 percig ott állt, nekem az egész tűnt maximum másfél percnek...időérzék hiánya.
Utána hamar elaludtam, elvileg nem is mozogtam meg semmi, szóval hullaként feküdtem, meg is nézték párszor, hogy veszek-e levegőt. :D De élek, és amikor felkeltem reggel, olyan voltam, mint aki a téli álmából ébredt, kipihent és üde. Nagyon vicces volt, és nem is lettem másnapos, lehet azért mert hánytam végül, de az is lehet, hogy ha nem a vodkától leszek tompa, akkor kikerülöm a másnaposságot.
Az estéből megtanultam, hogy inni, mert az osztályból mindenki inni fog, nem olyan jó móka. Parancsszóra ivászat, pedig kedvem sem volt hozzá. Mint ahogy akkor is mondtam: meg kellett volna állnom a feles után. :) A következő esténk pedig botrányos volt. Egyszerűen Évával nem is ittunk, nem is akartunk, egyedül Dóri kezdte el inni a wisky-t, "mert van" alapon...Aztán bejött az osztály két barbár lánya, és alig lehetett őket kiküldeni. Dóri felszívódott, de nem ivott többet, hanem Sugival gitározgatott. :) Szegény Éva meg nagyon mérges volt, Dórival összevesztek, mert tényleg beinvitált embereket hozzánk, pedig kértük, hogy ne tegye, főleg, hogy Éváé volt a wisky.
Najó ezt majd még kifejtem, d már így is nagyon hosszú lett. :D

jelentem

Dóri felhívott a suliból, figyelmes, kérdezte, hogy vagyok, mondtam neki, hogy szeretem, ami igaz, de neheztelek rá nagyon, csak nem szeretném akkor sem ha rá nyomná a kapcsolatunkra ez a bélyegét. Nekem a legnehezebb most, mert úgy érzem megfulladok ebben a helyzetben. A legközelebb akarok állni hozzá, közben meg a távolban maradni, mert néha már félek, hogy mi jöhet még...
Közben anyunak teljesen megértem az álláspontját.
Olyan nyugtató Sting zenéje amúgy, azt hallgatok, kellemesen simogatja a fülemet. régen Dórival lepedőtáncot jártunk a lassú számaira, ilyen könnyű, hálós strandkendőkkel.
amúgy lebeszéltem az új talit Gergővel, egyre kíváncsibb vagyok. I'm so curious, ez a tegnapi angolozás hatása (kiselőadás meg szólista készítés...).
Azt írta, hogy olyan dolgokat is szeretne nekem mondani, amiket nem akarja, hogy mások is meghalljanak, ezt így a helyszínhez kötve mondta, félreértés ne essék. Nyitott tér, emberekkel, de nem túl sokkal, ahol lehet dumálgatni, és közel a természet.
Hozzáteszem, szia Éva. :) Akartam még valamit írni, csak elfelejtettem mit, elkalandoztam.

ejtőzés

Hát, igen, itthon maradtam ma, pedig nagyon nem akartam, nekem elhihetitek. Elég vicces maga a sztori, hogy miért...Azért elmondom. Szóval én reggel meg délelőtt szoktam sokat enni, és konkrétan bevágtam egy nagy tál sóskafőzeléket...táplálkozásomból kiindulva természetesen habarás nincs benne, meg semmi ilyen sav-elnyomó dolog. (pár csepp édesítőn kívül) Hát olyan szinten megfeküdte a gyomrom, hogy az illemhelyen kötöttem ki, majd rám jött a hányinger is, de olyan erősen. Teljesen kiütött, majdnem sírtam, mert suliba akartam menni. Egyszerűen szeretek benn lenni, mert pörgök, megállás nélkül, és jobbnál jobb gondolataim támadnak. Így viszont, se cipő a kezemben, meg semmi...hát "grafika-pennát" ragadva elkezdtem rajzolgatni. Majd kiteszem a rajzot ide is. :) Egyszerűen nem bírtam tovább, hogy valami kreatív szélhámoskodásnak ne álljak neki. Egyelőre a tolltartóm, ami tök precízen van elrendezve, -öröm belenézni- tartalmát használom, de nem árulok el többet a képről, legyen ez meglepi. Az viszont feldob, hogy anyu meg Dóri mennek ma futni. Szóval dönthetek, hogy velük megyek, vagy inkább a reptérre délután, vagy kora este, amikor még nincs sötét. Van választásom, tök jó. :)
Amúgy anyuval ma elmegyünk a suliba, lefotózni a rajzaimat. :D Az annyi, mint, Tamás bá't remélem látom fíling, meg Niki nénivel beszélni kell, hogy adja elő a régebbi műveimet, mert bajok lesznek. :D

2011. szeptember 13., kedd

bocsi, ez jegyzettömb bejegyzés lesz:
napi 3x másfél liter szénsavmentes víz, vízpótlás otthon-suliban
csak napközben tudok enni, reggel zabálás, nap közben majszolás
zöldség-hús-kevés olíva
vitamins and iron, porc -és csont-erősítő tab.
nem túlzásba vitt sportolás, de azért napi szinten egy óra kell
méreckedés
hüvelyesek, puffasztó dolgokat inkább ne...borsó...bab...

Igen, tudom héber vagy kínai, de én megértem.


Amúgy dúsult a hajam, ma mindenki dicsérte. :) Ilyen bóbita volt a hajamban, mert hátratűztem a hosszú frufrum. :)
Na aludjatok jól. :) puszillak benneteket. :)

Gergely új fejezetben

Nagyon rendes srác, úristen, pár levélke részletet bemásolok. Kiugrasztott engem rendesen a kényelmi-zónámból.
Sikerült neki, és annak ellenére is érdeklem, hogy csúnyán felültettem, és olyan értelmesen magyarázott meg mindent. Nagyon bejött. Szóval szombaton találkozunk. :)
részletek :):

"Hát részben az fogott meg benned, hogy egyáltalán nem tűnsz átlagosnak. Én tapasztalom is sokszor, hogy nem fogadnak el, úgy ahogy vagyok, nem csak félek tőle, mert én sem vagyok átlagos felfogású; de ezen tovább kell lépni, és azon is, aki nem tud elfogadni (könnyű mondani tudom); különben már nem tudom, hol lennék...

Ne másnak akarj megfelelni, hanem magadnak! Ez nem jelenti azt, hogy benne kell maradni a kényelmi zónádban, és nem nyitni mások felé, mert akkor sok dologról maradhatsz le. Ezt én is megéltem, de jó részben megoldottam.

Amúgy én sem feltétlen tudtam volna természetes lenni, mert én is hasonlóan félek az első találkáktól, mint te; csak éppen más okokból."

Többet nem mondok el, mert magándolog. :)

send back

Istenem. Feljöttem a tornából és úgy nekiálltam volna a cipőnek, de komolyan, alkotási kényszerem van, ez kangörcshöz hasonlítható érzés talán. Szóval inkább nekiálltam nagyon tanulni, hisz következetesnek kell lennem, és még év eleje van, ilyenkor kell masszív alapokat letenni. Asszem király év elé nézek, remélem.
Amúgy, mama feladta úgy érzem, és ne tudjátok meg, hogy mennyire bosszant.
Konkrétan lemondott az életéről, és én pedig az utolsó vagyok, aki ezt elnézi, vagy eltűri neki. Szerintem holnapra kitalálok valamit amivel kirobbantom őt. Nincs ő olyan rosszul, mint, ahogy azt játssza. Egyszerűen a lelke az ami feladta, mert nem hisz abban, hogy ez nem rák lesz. Én hiszem, hogy nem az, erősen, és ha kell, holnap erőszakkal rángatom majd le az utcára, sétálgatni, vagy bármi. Szerintem értitek. Senkinek sem kívánom ezt a fajta lemondást...konkrétan alszik, vegetál, nem csinál semmit. Teljes depresszió és melankólia, megfűszerezve az ő amúgy is csípős stílusával. A legszomorúbb az egészben, hogy ez a fajta viselkedés engem hihetetlen módon taszít, de írok neki egy, amolyan, meghívót egy sétára...az unokájával, aki talán a legjobban aggódik most érte. Tényleg ez a legfurább az egészben, hogy én aggódom érte a legjobban, sokat is sírtam miatta. Valaki mondja, hogy nem lesz semmi baj, és, hogy nem ég oda a tészta a sütőben. (nem hiszem, hogy tudjátok a tésztás-sütős hívást, nem tudom leírtam-e, de ne égjen oda...)

A szemeim üdék, csak érzésre nem. Éva, most tervezgeti a blogja arculatát, láttam rajta egy smink-vidit, és nagyon klassz. :) Barbie-smink.
Azt elfelejtettem amúgy hozzáragasztani a bejegyzéshez, hogy egész héten a fakt óráim lyukas órák, mert nincs tanár. Második napja "semmittevős" óra van, de élvezem. Angolt írtam alatta, viszont törin, mialatt ment a feleltetés tovább rajzoltam Zsófi csukáját, és komolyan lázban égek, hogy elkészíthessem már. Bennem van és kiakar törni, nagyon. Karola is látta a tervet róla, oda volt érte. :) Főleg a fülhallgatós krokodilért. Esküszöm, amint meg lesz a cipő-alapanyag és (egy hétvége alatt) kész, dobom fel a pikcseket. De most megyek, tornám lesz, és még nincs rajtam a cipőm. :)

Evita

Szóval, most megadom Évának a blogomat, ezentúl ő is rendszeres olvasója lesz, remélhetőleg. Smink-beauty blogot indított a minap, és nem mondom, nekem tetszik a bemutatkozás. Na de ez nem a reklám helye. Szeretlek Évám. :) Jó nézelődést. ;)
Amúgy számot vetettem magamban, és olyan boldog vagyok, hogy nem vagyok fáradt a suli végére. :D
Viszek kaját, sokat eszek benn, plusz vitaminokat, porctablettát, csonttablettát meg vasat szedek. Vészesen hangzik, de most tényleg egész ember tudok lenni ettől a sok mindentől, és nem merülök le. Annyira klassz. Ráadásul próbálok minél összeszedettebb és rendszerezettebb lenni, mert ez már tizenegyedik, plusz, ha nem szeretném, hogy a csapongásaim miatt fuccsoljon be a cipő-projektem, akkor bizony ezt így kell. Sokkal jobb. :)
Amúgy kilátásban lehet még egy megrendelés. Niki, nagyon tetszett neki a mai cipőm, ami rajtam volt. Természetesen magam alkottam. Meg is kérdezték, hogy rajzolni is én rajzoltam-e rá. :D
Boldog vagyok, csak melegem van, hideg zöld-teával hűtöm magam kb. :D

2011. szeptember 12., hétfő

délután

Torna után szerintem anyut elcsípem, hogy menjünk lefotózni a rajzaimat, meg, hogy utol kéne érni Niki nénit is telefonon. Plusz jó lenne végre elmenni kínaiba, a cipők miatt. El akarom kezdeni. Tegnap is fakton végig azt rajzolgattam, hogy milyen minta lehetne még rajta, mostmár szeretném megeleveníteni...nagyon, ég bennem a vágy!
Vagy lehet ez marad hétvégére, esetleg holnapra. Attól függ mennyi lesz a tanulni való...Plusz ma negyed6-tól tornám van...ééés 4-re érek haza...
cipő-cipő-cipő <3 Komolyan neki akarok már állni! Szempillaspirált meg nem tudom vegyek-e, mert annyira nem akarom még költeni a pénzemet. :$ Csak nehogy a végén beleessek a "boldogtalan gazdagok" csapdájába; össze-szikszalagozott Aesecs cipőben járjak futni, lyukas sportzokniban egy fél literes vízzel a hónom alá csapva, úgy, hogy az egész napra kitartson. :S Szörnyű előrevetülések. Amúgy Gergő írt, és annyira rendesnek tűnik most meg. Szívesen találkoznék vele, mert úgy érzem megugrott egy olyan gátat bennem, ami nem sok fiúnak sikerül. Hétvégére szerintem megbeszélem vele a talit, és majd rakok be részleteket az üziből, mert nagyon tetszett. :) Legyen szép napotok! :) Carpe diem! :D

van időm

Végre, nincs 0, 1 órám, szóval van időm itt ülni, és semmi értelmeset nem csinálni.
Tegnap este még átírtam az angolt, de mivel már csak a mi szobánk a mi szobánk, így Dórit nem zavarta, szóval tök nyugis voltam én is.
Eddig nem jutott eszembe, hogy mi volt a zárógondolatom tegnap. Szerintem ez a családi felállás.
Mondanom sem kell, hogy este összekaptunk ezen. Ő hajtogatja a saját "igazát", még úgy is, hogy a környezetében mindenki az ellenkezőjét állítja. Itt nem is a "sok lúd disznót győz" elv érvényesülése a lényeg, hanem, hogy mi látjuk őt kívülről. Én pedig nem vagyok részre hajló típus, és az ő esetében sem teszek kivételeket. Bár én látom, hogy milyen néha, hogy mennyire nem az a nagyszájú, hülye pina, mint, ahogy az a fészbúk üzenőfalából lejön. Nem is arról van szó, hogy másokat szid, hogy ezzel meg azzal kavarnak, meg ezt meg azt csinálnak, mert ő is erre készül. Igazság szerint alapjáraton csak azt akartam az egészről dióhéjban megfogalmazni, hogy nem szeretném, hogy megbomlassza a családi életet. Cilának nem voltak lányai soha - fia sem- így most ő tanul apának lenni, mi nekünk meg meg kell tanulnunk, hogy milyen, ha van apánk. Az apák dolga, hogy szigorúak legyenek. Szerintem, ha aput érdekelte volna Dóri viselkedése, többek közt fészen, akkor biztosan ő is nagyon sokat piszkálta volna, hogy moderálódjon. Persze az is fáj neki, hogy anyu a sarkára állt, és már nem olyan engedékeny, mint amikor minden maga volt a pokol, és ő csak kíméletből, és azért, hogy ne szenvedjünk hagyta Dórinak, hogy dohányozzon itt fönn, a fiúk felhozataláról nem is beszélve...bonyolult.

im so quick

Bocsi, de ma nem a blogolásé vagyok. Egyszerűen átkozom magam ilyenkor, hogy a nyári angol házit miért kell az utolsó pillanatra hagynom -.-.
Annyira hülye vagyok, de már végeztem, és még futni is elmentem. Szóval sikerült jól kijönnöm a dologból. Teljesen jól éreztem egész nap magamat a suliban, ami olyan szempontból fura, hogy mindenkinek fáj a feje, vagy álmos, de nekem most a vas miatt annyira rendben van a szervezetem. Ennek komolyan örülök, mert nem vagyok zombi végre. Mondjuk vitaminokat is szedek, meg délelőtt eszek, sokat, és még egyszer, de 3-4 után már semmi. :) Meg sok víz, sima, buborék nélkül. Ajánlom.
A cipőkről...hátőő, igen, Zsuzsi húga lehet, hogy kér, de szerintem ezt mondtam már. Vivi előre láthatóan egy 2-3 hónap múlva lesz soron, illetve akkorra kér, mert most vettek újat. Elég borsos áron, szóval nekem csak úgy kerekedett a szemem, de hát, ha ő megengedheti, miért ne. Nem vagyok ilyen szempontból irigy. A pénz nem a lételemem, szerintem annyi kell, amennyiből meg lehet élni, plusz pár is aranyosság, csak szerényen.
Összesűrített bejegyzés, de félek, mert Dóri nem fogadja el Cilát, én meg szívem szerint előtte is Apunak hívnám. Nehéz helyzet, de most megyek, holnap kifejtem, mert én sem értem teljesen.
Szeretlek titeket, le kell írnom, mert ez olyan kedves. :) Aludjatok mostmár. :)

2011. szeptember 11., vasárnap

Holnap még kommentálom satöbb, csak megy a film.
Kellemes estét nektek és aztán nem csúnyákat nézni. :)

Amúgy Isten nyugosztalja a katasztrófa áldozatait, így 10 év távlatából is. Rokonaink ott laktak a Center mellett, konkrétan az ablakból figyeltek minden mozzanatot. :S Sokkot kapva...

a várva várt zsuzsi cipő :D

Na emberek, megvannak a képek, és Zsuzsi kézhez kapta őket. Azonnal fel is dobta őket fészre. Ahogy felvette a cipőt, úristen, olyan klasszul állt neki. Végül az én pink fűzőmet kapta meg, előtte kimostuk gyorsan...
Nagyon tetszett neki, és egy kicsit emelt az árán ;).
Ilyen csak neki van, és imádja. :) Itt vannak a képek, de ez egy gyors bejegyzés lesz, mert megy a 911, és érdekel. (plusz pisilnem kell, teát akarok inni...satöbb :D)



Zsugorka :)

Csakhogy továbbra se lankasszalak titeket, beteszek ide valami hihetetlen édes ötletet, ami még kreatív is. Ki fogom próbálni mindenképpen. Aztán kiteszem arról is a fotót. Idővel. :) Egyelőre sajna, még a rajzaimról sincsenek meg a fotók. :S Szóval jövő héten azt is intéznem kell, legalább látom majd Tomi bá't is. ;P

Amire szükséged lesz:
zsugorka fólia
csiszolóvászon
olló
grafit, színes ceruzák
átlátszó körömlakk/ bármilyen átlátszó lakk
lyukasztó
sütő

Mi az a zsugorka?

Mivel hivatalos leírást sehol sem találtam róla, a saját szavaimmal élve, egy műanyag fólia, ami hő hatására kb. a negyedére összezsugorodik.
A fóliára ceruzával, zselés tollal, vagy alkoholos filccel lehet rajzolni, én eddig csak a ceruzás technikát próbáltam, ezért azt mutatom most be.
Hobbiboltokban lehet kapni különböző színekben a fóliát (átlátszó, fehér, fekete, stb.), én az átlátszót szeretem a legjobban. Többféle kiszerelés létezik, én egy A/4-es fóliát 350 Ft környékén szoktam vásárolni. Nem valami olcsó, de már 4 pár fülbevalót, egy kulcstartót és kitűzőt is készítettem belőle, és még mindig maradt.

Lássunk neki!

Mi a teendő, ha már beszerezted a fóliát, előkészítetted a szükséges eszközöket, és kitaláltad, mit is szeretnél csinálni? (Kezdésnek érdemes egyszerűbb dolgot választani, pl. egy medált, valami könnyű mintával)

· Mérd le, hogy mekkorának kell rajzolnod a mintát, hiszen kb. négyszer akkorára kell, mint amekkorára szeretnéd majd a végén.
Érdemes belefoglalni a mintát egy egyszerű alakzatba (négyzet, kör), így könnyebb kiszámolni, hogy nagyjából mekkorára fog zsugorodni a sütés során.
Nem lesz 100%-os a pontosság, nekem eddig mindegyik egy kicsit máshogy ment össze, még ha egyszerre sütöd ki őket, akkor is lehetnek apró eltérések.

· A fólia egyik oldalát csiszolóvászonnal csiszold meg, több irányból, hogy a felület a lehető legkarcosabb legyen (törekedj arra, hogy ne maradjanak nagyobb sima felületek). Erre azért van szükség, mert a ceruza „szemcséi” ezekbe a résekbe fognak megragadni.
Nem kell rögtön az egész lapot lecsiszolni, elég annyit, amennyi felületet használni fogsz.

· Rajzold fel, amit szeretnél, akár először grafittal a körvonalakat, és utána színezd ki, de rögtön színezheted is, teljesen mindegy. Kezeld úgy, mintha papírra rajzolnál! :) Ha valamit nagyon elrontottál, valamennyire radírozni is lehet, vagy egy kis vizes ronggyal letörölni, és újra rajzolni.

· Ha kész a rajz, pontosan vágd ki. Persze az előtt is ki lehet vágni, hogy színeznéd, sőt, még a csiszolás előtt is, mindenki döntse el, neki hogy a legkényelmesebb.

· Ha fülbevalónak, medálnak, vagy bármi olyannak szeretnéd, amire lyuk szükséges, ne feledd el kilyukasztani, ugyanis sütés után erre már nincs lehetőség! (Jobban mondva valamivel biztosan meg lehet fúrni, de felesleges)

· Ha mindezzel kész vagy, jöhet a sütés! Nem árt, ha sütőpapírt is teszel alájuk, de a nélkül is megoldható. 150 fokon kb. 5-10 percig süsd, az első próbálkozásnál érdemes figyelni, hogy mi történik. Egy idő után a fólia összepöndörödik, „vergődik” egy kicsit, és zsugorodni kezd. Nem kell megijedni, idővel újra kisimul, bármennyire is reménytelennek tűnik a helyzet! ;)
Ha teljesen kisimult, akkor készült el! Hagyd kihűlni!

· Érdemes a színezett felületet lelakkozni, a vízállóság és tartósság érdekében. Én egyszerű, átlátszó körömlakkot szoktam használni.

· El is készült, már csak fel kell fűzni, ragasztani, kampót rakni rá, vagy akármi!

Jó alkotást kívánok!


(Kicsit hosszú bejegyzés lett.)

meglepetés

Úristen, csúcsnézettségem volt este 9-kor. :O Bámulatos.
Anyuval elugrunk majd megnézni, van-e 38-as cipő, mert akkor még el is tudom kezdeni ma.
Zsuzsiét kipipálom, de TESCO-ba még el kell mennem fűzőért. Asszem veszek egy lilát, megnézem, hogy áll benne. Plusz ki kell szednem a gyöngyöket a nyelvéből, lehet inkább becsipkézem, vagy beflitterezem, de az is lehet hogy az emblémámat varrom bele. Az magába foglal legalább egy órát. Plusz fogalmam sincs, hogy hol van a francia házim...holnap nulladikban francia óra. Félelmetes lesz, és én már most szívritmus-zavarral küszködöm.
Hajat kell mosnom, tornára kell mennem, de az még nem tuti, lenyót írok, és a kötelezőket mikor is kezdem el?- rengeteg dolgom lenne, vagy rengeteg dolgom lenne? :)
De! voltam már futni. :) Nagyon élveztem, jól esett, komolyan. Ma 50 kiló voltam, és nem nagy Wc-ztem. Amúgy a súlyomat nem biztos, hogy le kéne ide írnom, mert olyan bizarr fílinget kelt. Gergő írt üzenetet, az akit Gergelynek hívok, és tegnap még állat volt. Na kiderült, hogy tök értelmes és komoly srác. Én pedig teljes őszinteséggel válaszoltam neki arról, hogy mennyire megfutamodós természetű vagyok, sajnos, és, hogy ez tényleg szégyen. :S Le kellene vetkőznöm ezt az őzike viselkedést.

2011. szeptember 10., szombat

49, 4 kg voltam reggel, és aggódom a megevett étel mennyisége miatt is, közben nem mozogtam, illetve mozogtam, csak nem futva.
Beteges vagyok, komolyan... :S

Gergely2

A tali nem valósult meg, mert nem mentem el. Nem bízom benne, és soha nem is bíztam. Egyszer beszéltünk hosszabban, de nem volt szimpatikus, elég rejtélyes forma. :S Ijesztő.
Felhívott délután, gondolom rám várt, de Dóri vette fel (hosszú) és mondta, hogy neki k*rvára nem szimpi a srác, meg a stílusa. Tök állat volt a telefonban. :S
Aztán írt egy üzenetet, konkrétan így:
" Megmondanád miért basztál át, mint palánkon a szart? "
Én meg, megrökönyödve, hogy ezek után, még jó, hogy el sem mentem, mert ezek szerint a megérzéseim megint segítettek elkerülni a bajt. Ez a srác biztosan nem normális. Egy idegbeteg állat, akit emberek közé nem lehet engedni. Őszintén megírtam neki, hogy nem bízom benne, és hogy ő számomra túl idegen, ahhoz, hogy találkozzunk, egy általa behatárolt helyen. :S
Elmeséltem ezt pár ismerősömnek, meg a beszélgetésünk menetét, illetve , hogy milyen leveleket írt eddig. Hát nem túl reményteljes a dolog, és nem csak szerintem.
Esküszöm, holnap lesznek képek. Anyu délelőtt szánkázik haza. Sajnos nekem csak egy tornám lesz holnap :S. Lehet este Barbit így kihívom futni...
De ez a cipőfűző dolog nagyon idegel...:(

kifújom magam

Elmentünk cipőfűzőt venni Dórival, de sajnos csak ilyen babarózsaszín volt, de pink kéne, szóval holnap megnézem van-e, bár nem garantálom :'(.
Tökéletes munkát szeretnék kézbesíteni, és nem valami vacakot...:S
Közben pedig eluralkodott rajtam a belső nyomás...kiérve a buszmegállóba már nagyon feltornyosult, és majd megfulladtam, hosszú ujjúban a 34 fokban. :S
Nem bírtam tovább, kifakadt belőlem a bőgés, mama miatt, mert rettegek, hogy komoly baja van. Az a baj, hogy ez rám tör, sokáig vissza tudom tartani, de rettegek, ha nem nyit ajtót időben, vagy ha lemegy egyedül az utcára...
Félelmetes. Ráadásul ma megállás nélkül ellentmondásos vagyok, szóval, akartam menni futni, nagyon, de nem mentem. Akartam Auchanba menni, nem mentem. Enni akartam, nem éreztem magam éhesnek, nem ettem 2 óta így. De nem izgat, ma mindent felülírok úgy tűnik. Nem nagyon értem magamat sem tulajdonképpen. Dórival kb másfél órán keresztül gyalogoltunk amúgy, csak úgy, azt se tudtuk merre csak mentünk. Jó érzés volt, gondolkodtunk és sok gondolatot megosztottunk egymással. Nagyon szeretem Dórit és félelmetes belegondolni a halandóságunkba.

globalizáció, detronizáció

Komolyan mondom, én érzem magamat lemaradva, hogy nekem még nem jött meg a kedvem ahhoz, hogy Fila táskát hordjak. 3 nap alatt, több, mint 100 Fila táskát számoltunk össze, csak vidéken, pár óra alatt. Nagyon durva xD. A Fila az új fekete, vagy nem is tudom. De tök jó helyzet-poénokat lehet kihozni az egészből. Egyik ismerősöm is kiírta fészen, hogy fogadtak, hogy addig nem állnak föl a padról, amíg egy Fila táska le nem ül velük szemben. Erre 2 Fila táskás duó fiúbanda ült le a szemközti padra. Úgy terjednek mint a futószemölcs, vagy egy vírus...
Amúgy a cím Norbi egyik rapp-jéből való. Emlékszem úgy csodálkoztam, hogy a detronizáció szót használja az "Én inkább nem definiálom" című szerzeményében. Amúgy a jelentése; trónfosztás.
Luciennel beszélek közben. Dóri chat-es haverja, és most rám írt. Láb-fetisiszta, de amúgy aranyos, csak itt-ott a helyesírása nem perfekt, de nem is buta. Olyan kis aranyoska fiú.
NemsokÁ' indulunk Dórival TESCO-ba, veszek ott fűszert is, csak legyen nyitva a fűzős csajszi.

hmm

Le kell írnom egy gondolat együttest.
Szóval, nem tudom miért, de folyamatosan azzal húzom magam, hogy meg kellene ennem a maradék paradicsom-levest, de nem is kívánom. Szerintem ez ilyen visszamaradt rossz beidegződés, vagy tudom is én mi. Csak az a baj, hogy legtöbb esetben tényleg nem vagyok éhes, de azt mondom magamnak, hogy még, mert nem fáj a hasam a telítettségtől. Persze, ha meg tele a hasam, akkor meg rosszul vagyok, amitől feszültté válok. Néha nem értem a saját barom dolgaimat...
Mamával pedig lenn Spar-ban, nem is volt rossz, sőt. Komolyan nagyon féltem őt. Olyan érzés arra gondolni, hogy lehet, hogy valóban rákos, mintha egy üvegdarabot forgatnának a szívemben, és egyre mélyebb a seb. Csak nem szeretnék sírni, mert az már azt jelentené, hogy valóban baj van, pedig még semmi sem biztos. Azt mondta, a kemo-t nem vállalná, szóval ajánlom a Teremtőnek, hogy tartsa meg mamát, nekem! Nem szeretném őt elveszíteni, szerintem ezt már taglaltam.
Téma váltásként...valami vidámabb. :) Zsuzsi tökre izgul a cipője miatt, és ez annyira cuki. Főleg, hogy egy majd 40 éves nőről beszélünk. :D Alig várom már, hogy holnap este, torna után átvigyük neki anyuval, aztán már a képeket is kitehetem mindenhova. Amúgy, ahogy megtudtam, osztályból egy csomóan azt hitték, hogy vettem a cipőmet xD. Gondolom ezért nem lájkolták annyian, ahányat én elvártam, bár így is közkedvelt volt fészen a dolog. :)

A ma

Mégsem a kirándulás éjszakáival indítok. Helyzetjelentést tartok, hogy mi mindent kellene megtennem ma, mert ma olyan borús az ég, és ettől felvídulok.
Szóval:
-12-ig eljutni a Kínaiba, cipő ügyben.
-mamával Spar-ba menni, és beszélgetni (most megint félek, hogy komolyabb a baj, mint azt hittem, szóval meggyötört vagyok és nem akarom, hogy meghaljon, mert azt nem bírnám elviselni)
-elmenni TESCO-ba fűzőért, csak isten tudja meddig van ma nyitva az a nőci
-TESCO-n belül venni magamnak ASTOR szempillaspirált, 1500?-ért asszem, Éva olyat használ, és adott belőle nekem is. Tetszik, hogy olyan rövid az ecsete, így könnyebben tudom irányítani. Ráadásul Éva olyan szépen festi magát, majd rakok ki képet a szeméről. Komolyan mondom művészet, pedig 5 perc alatt elkészül, bár neki a bőrtípusa is állja a festéket a szemhéján, meg kezdjük ott, hogy neki látszik is a szemhéja, nekem nem, sajnos. :S (smink-blog x) )
Asszem ennyi...meg jó lenne tököt venni, mert nagyon egészséges.
Ezen kívül este megyek futni, vagy délután, Barbival, vagy nélküle...még nem dőlt el. Most pedig megyek teát inni, csak szédelgek egész reggel, nem tudom mi bajom lehet.

2011. szeptember 9., péntek

Amúgy, csak, hogy valami szépet meséljek...
Voltunk Sopronban, és az utcákon sétálva olyan művészien éreztem magamat, a kis rajzfüzetemmel a kezemben, ami kézről-kézre járt, a cipő-tervekkel együtt, szóval ügyelnem kellett, hogy Zsófi meg ne lássa őket.
Győrben pedig ma voltunk...gyönyörű, komolyan mondom. Olyan szívesen lennék ott egy hétig, és mindent bejárnék. Főleg a templomokat, mert azokat imádom. Csodálatos hely. Találtunk egy csokoládé boltot is, ahol vettem anyunak levendulás bon-bont, 2db volt benne, szóval apu is kap belőle.
Nagyon drága volt amúgy, majd 500 Ft. Éva pótolt ki 150-nel, mert 160 Ft-omat elvertem arra, hogy Dórinak és magamnak is állnom kellett a WC árát... Csak úgy elmondanám, hogy nem volt nem fizetős WC sehol- szóval agyvérzés közeli állapotokat éltem meg, főleg, hogy mindent nekem kellett állnom Dórinak is. :S Legalább 400 Ft-omat arra költöttem, hogy ő is pisilhessen, plusz még én is...sajnos ez így jött ki.
Amúgy azon meglepődtem, hogy Éva milyen spór, ha arról van szó. 6000-re volt, nekünk együtt nem volt annyink, és tudta, hogy elfogyott a pénzem, főleg Dóri miatt, de amint 150 Ft-ot kértem, rögtön mély gondolkodásba zuhant, hogy adjon-e :S.
Reagálni nem nagyon tudtam mit, mert nem szokásom kölcsönkérni, ez is ilyen premier eset volt. Majd felhozta, hogy még az almánk árával is tartozom neki, amit előző nap vettünk. Kb 200 Ft... De nekem üresek voltak a zsebeim a szuvenír vétel után... Nem mellesleg az almát együtt ettük elosztva, ahogy minden mást is, kb "ami az enyém az a tied is" alapon... Nem is értettem, miért viselkedik így, mondjuk akkor már 8 órája nem evett, és olyankor szörnyű a természete, de nagyon rosszul esett...
Később megmondtam ezt neki. Igazat adott, én pedig neki, szerintem Hétfőn viszek neki egy almát. ;)
Majd az esténket leírom holnap! Puszi nektek. :)( Dóri már alszik amúgy, én meg leesek a székről )

szörnyet teremtettem

Amúgy, tudom, hogy ma elég kiakasztó voltam, mert kb egész nap ingott a hangulatom. a kirándulás miatt, meg, hogy egy csomó mindent nem tudtam magamban hova tenni. Nehezen megy az alkalmazkodás. De észrevettem, hogy amint jót teszek mással, hirtelen velem is történik valami hihetetlen jó dolog. Pl. reggel, Dórinak odaadtam a korrektorát, amit nem talált, pedig rosszban voltunk, és én végig tudtam hol van, csak nem szóltam, meg ki is álltam mellette egy illető beszólását ellenezve. aztán hirtelen megtaláltam a saját korrektoromat, pedig tök ideg voltam, hogy elveszett. Majd eldöntöttem, hogy neki adom a tubákomat, amit tegnap du vettem, szó szerint futva, 5 százért...És onnantól tök felvidultam. Hirtelen meg is tört a jég köztünk. Már csak Éva viselkedése akasztott ki. Mintha egész kirándulás alatt az én étkezési szokásaimat követte volna. Alig tudtam enni egy nap alatt, mert nem eszem meg akármit, tudjátok. :) És ő amúgy igen, de nem edzett és tudom, hogy ilyenkor kevesebbet eszik, de ijesztő volt, hogy minden étkezésnél teli tányértól állunk föl. :S Dóri elnevezett minket a két anorexiásnak, ami csak azért nem esett jól, mert észre vettem, hogy az emberekre, ha egész nap velem vannak, akkor, nem direkt, de ilyen "egészségesebbé teszlek" hatással vagyok. :$ :S Ozorán is nem egy ember mondta nekem, hogy a hatásomra változtatni fog az életmódján. Pedig én nem szeretnék az emberekre tudtamódosítóként hatni. :S

Kész! :)

Szóval, kész van, és igen-igen-igen. :D Holnap valahogy megpróbálom feltenni gépre a képeket, csak egyelőre nem tiszta, hogy mivel fotózom le, és, hogy anyu hiánya miatt, miként teszem fel...
Móninak is olyan telója van, mint anyunak, és fel tud lőni képet fészre, csakhogy ő Németországban nyomul most. Ez annyit takar, hogy legkésőbb vasárnap délelőtt tudok képet kitenni, pedig nagyon tetszenek nekem egymás mellett. Mondjuk a mosásukkal bajok lesznek, mert tele vannak flitterekkel, meg gyöngyökkel. Az egyik olyan art-deco, a másik meg olyan extravagánsan művészies. Nem is tudom eldönteni melyik tetszik jobban, mert mindkettő egyedi és különleges. Holnap elmegyek cipőért, és lehet belekezdek Zsófiéba is, csak akkor ahhoz pínz kell, meg el kell ugranom fűzőért is. Na, alig várom már, hogy átadjam az anyának a cipőt. :)

OSZT.KIR

Úristen, hát kezdem ott, hogy hihetetlenül álmos és kimerült vagyok. Ezenkívül még csalódott is, mert valahogy annyira nem akart sehogysem jól alakulni ez a kirándulás.
Nem tudom miért változott ennyit az osztályközösség, de a "híg fos" jelzővel illetném az egész fennálló hierarchiát :S. Annyira idegesített a sok kibeszélés, illetlenség, bunkóskodás, meg irányítgatás. Egyszerűen a gyomrom fordul fel perpillanat attól a gondolattól is, hogy milyen tanév elé nézek. Ezek állatok. Évában is kicsit megrengett a bizalmam. Tényleg ez a léleknek fáj és félelmetes, hogy az emberek mennyire nem figyelnek oda mások érzéseire, vagy csak simán nem figyelnek egymásra...
Olyan lerágott csontnak hangzik az egész, meg hangzott is, tegnap, amikor Kriszti elmagyarázta, hogy olyan nincs, hogy ne lennének klikkek egy 40 tagú közösségen belül. Megértem, de zavar, és megfoszt az életkedvemtől is. Ráadásul anyu is elment pacal-fesztiválra-persze tök bűntudatos, de nem kell, hogy az legyen, érezze jól magát :)- csak mama már morog. Nem tudom mi lesz itt még, de én egész 3 napig vártam, hogy befejezhessem a csukám, szóval most nekivetkőzöm. Sziasztok. :)

2011. szeptember 6., kedd

külön

Amit direkt kihagytam az előző bejegyzésemből, az az, hogy egész nap a másik cipőn dolgoztam, és most majdnem teljesen készen vannak. Már csak a pink-rózsaszín fűző kell, meg egy kis flitterezés itt meg ott. 3 nap múlva pedig- hazajőve a kirándulásról, tök kótyagként, mint a TESCO szatyor- elvisszük Zsuzsinak. Most is fészen dumáltunk, rendes nő, jó arc.
Kiírtam, hogy boldogabb vagyok, mint 4 éve. :) Jönnek rá a lájkok. De ez az igazság, annyira feldobott és hálás vagyok e percben, hogy a Földet magamhoz ölelném, és megpuszilgatnám. Titeket is, kedves olvasóim! :) Dóri pedig büszke rám, és most szólt, hogy anyu szólt, hogy megnézzük a Lost utolsó részeit és minden kiderül. :D
Ráadásul Dóri most közölte, hogy van fülesünk a kirándulás idejére. Ó istenem, annyira fenn vagyok most- remélem ti is! :)


(Panglos mester és Candide keveréke, csak most még örök optimizmus sem kell, hogy repüljek. ajánlom, hogy olvassátok el, imádom Voltaire-t)


aludjatok jól :) én 3 napig nem vagyok, de aztán jön fel a kép a két cipőről :)
puszillak titeket :)

érzelmi kavalkád

Mostmár jól vagyok. Nagyon jól.
Hiszem, hogy mamának nem lesz baja, és, hogy ez egy jelzés az élettől, hogy mennyire szeretem őt, de mégis mennyire nem mutatom ki neki, és, hogy milyen tiszteletlen vagyok néha vele. Esküszöm, ha felgyógyul ebből, akkor elmegyek vele, és egész nap kirándulunk majd, vagy azt csináljuk majd, amihez csak kedve szottyan. Nem szeretném ha az életem nélküle menne tovább.
Eközben, nem mentem el Árkádba, Évához. Igazság szerint tartottam tőle, hogy megint a tegnapi lesz. Dóri közvetített nekem, amúgy nagyon jó érzés Dórit ölelni, hogy már jobban van az Éva is, mert beszélt Gáborral. Ennek örülök, őszintén. Végre ő is jobban érzi magát. Már csak Karola zártsága zavar, de ezen is valahogy túl lépünk. Úgy érzem, pár nap lelki-katasztrófa után, most szélcsend van megint.
Ráadásul, annyira rendes a dokinőm, elég idős már ő is, a múltkor is úgy eldumálgattunk, meg most is így még oda is szólt amikor bement a termébe, de csak nekem, meg mosolyog. Szerintem bír engem, ahogy általában az emberek- lehet azért, mert mindig mosolygok. :)
Éshát csoki ízű vastablettát kaptam és azt kell szednem. Szóval most megint látom a csillagokat az égen. És futottam is egy keveset Barbival este... :)