Tegnap szerintem leadtam magamból a negatív töltést, sok sírással, a fürdőszobában, a vonal túlsó felén, anyuval meg apuval. Azt vettem észre, hogy kinőttem a régi köreimet, a Gábor-féléket. Igazából már régóta ez van, és büszkén vállalom magamat, mert végre, most, hogy suli van, egyre több értékes embert ismerek meg. Ráadásul, ma már feszült sem voltam, és Karolával sem ellenségeskedtem, még véletlenül sem. Jó nap volt, mert mától megint tudok örülni, azt hiszem, elengedtem a gondolatokat.
Amúgy rajz órán rengeteg mindent leírtunk a boldogság kulcsáról...és mindegyiknek eleget teszek, talán ezért vagyok olyan, amilyen, és sikerélmény volt, hogy kiéleződött az emberekhez értő vénám is. Egyszerűen annyira szikráztam, örömömben. Reggel rajzolni is volt még időm, ráadásul Pók néni szólt, hogy akkor mehetnék órák után hozzá modulra, ami 2 óra plusz rajzolás. Elmentem, de nem volt nagy szám, azt hittem valóban művtörizni fogunk, de szegény, valahogy nem tudja kézbe venni az irányítást, ami zavaró, mert akármennyire is bejön a felfogásmódja, az koránt sem azt jelenti, hogy fel tud készíteni engem emelt rajzra...
Viszont, hazahoztam 2 munkámat, vidra embert is, a másik meg a mai...anyu nemsoká' megjön, kattol és én feltöltök. Remélem. :)- a cipőnek meg ma neki gyürkőzöm. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése