2011. augusztus 31., szerda

bűn és bűnhődés

El kell árulnom, hogy amikor hazajöttünk olyan 5 és negyed hat között. Szóval mama felvágott 2 őszit, és megettem mindkettőt. Nem szabadott volna, mert nem is voltam éhes, csak simán bágyadt, és nem érdekelt. Csak úgy spontán, de utána még egy zöld alma is, és mindezt bűntudat nélkül. Úgy értem, este komolyan nem eszek már, és éhes sem voltam. Szóval...

Erre egy órával később futásnál a hasam, mint a lufi, az esti gyümik miatt, szóval a futásom nevetséges lehetett. Fut a gömbhal. Most is egy gömb vagyok. Na megyek be testápolózom magam. Aludjatok, holnap szkúl. :)

Mustra

A napomat végül a Mónival való dumcsival, és a cipőfűzők berakásával zártam le. Szóval, igen, megvannak a képek és fel is teszem őket. Már tölti is. ;)


Holnap ezekben megyek az évnyitóra, sajnálom még mindig, hogy nem teszi ki VALÓBAN nagy méretben :S
És asszem lehet lesz egy fizetős kliens, aki kért anyutól egyet, de lehet, hogy csak egy kegyes vicc volt.
Holnap mindenesetre eperkertben fogok sétálni majd. :)

bevégeztetett

Halenda- istenem, ez Dóri blogjának hatása, ez a hülyeség megy a fejemben most, meg a ratyi klipje, ami néhol vicces.
Kiemelem a blogjából a "legalább bűntudatmentesen kúrtam be" részletet, mert ott elröhögtem magam. Vicces simán. :D
Rám írt Barbi, aki asszem 3 vagy 4 évvel fiatalabb nálam, de megkért, persze nagyon visszafogottan és bájosan, hogy futhatna-e velem. Természetesen. :)
Jófej kislány, belevaló és J-Lo arca van. (Ha velem fut a teste is olyan lesz-csak viccelek. Nem ítélek el semmit és senkit alkati szempontok szerint.)
Este végül meglett a futásom. Őszintén nem is számítottam rá, hogy rábírom magam, de olyan melankolikus voltam a holnap miatt, hogy muszáj volt. Máskülönben csak itthon savanyítottam volna a levegőt, az meg kell a fenének.
Kéne már a vaspótló-tabletta, ajj. Komolyan, érzem, hogy néha csak úgy leeresztek és elfáradok nap közben. Nagyon szar. Eddig azt hittem a cukrom, vagy, hogy nem eszek eleget, de mégsem...
Nemtudom mi ez a bélpoklosság, de most sül a padlizsánom (olaj nélkül természetesen) meg mellé a hagyma. Ezen kívül a délelőtt során megettem 2 almát és kb 5 szem paradicsomot is. Még mindig nem mentem se görizni, se futni. Szóval szerintem este megyek futni, vagy görizni, vagy egyik sem. Valahogy a nyár utolsó napján nem tudom mit kéne. Kicsit fáj, hogy vége...már kezdtem kiteljesedni, illetve, inkább úgy mondanám, hogy a 98%-omhoz, most kezdtek csatlakozni a tized százalékok. Érti mindenki remélem. Szóval ezentúl teljes gőzzel suli...már listát is írtam, hogy mit hogy kéne. Közkívánatra gépelném csak be. :)
Summázva, nem is olyan gáz a végeredmény, béke veletek, estére fenn lesz az epres cipő, ha minden igaz. A nap göri utáni részét pedig a franciának rajzolásnak szentelem. Pedig tudom, hogy a francia fontosabb lenne most, de Niki néni havi szinten szeretne új képeket, pedig ez nem gyerek munka. Főleg, hogyha beindul a torna cipő biznisz. Lassan én leszek az egyszemélyes stílus-kommandó. :D


lelet-eredmények

A második almámat eszem éppen, jó méregtelenítő az is.
Dóri nem jön görizni, mondjuk sejtettem, hogy lemondja. Mindegy is, nemsokára úgyis megyek. Amúgy utálom ezt, ha kérnek vagy lemondanak vmit az emberek és nyávogó, elhaló hangon teszik.:S Tessék rendesen beszélni.
A lényeg most jön. A vérképem szerint az immunrendszerem gyenge. Félő, hogy ha rám "köpnek" suliban, akkor otthon kell maradnom, ami 11.-ben valóban gáz lenne.
Ezenkívül vashiányom van. Meglepett, mert tonnaszám spenótot eszek...Amúgy Karola is vashiányos, de nekem nem írt fel még semmit a doki. Kedden megyek vissza, és viszem a vitaminjaimat, amiket szedek. Ezen kívül alacsony a fehérje szintem. Persze...azok után, hogy pont most kezdtem húst enni. Azt mondta a doki nő, hogy baba-étrendet kéne folytatnom. Ami napi 1 pohár tejet és 5dkg húst jelentene. Nem akarok napi szinten húst enni, heti szinten még oké. Meg, hogy heti 2 alkalommal akkor tojást egyek, ha tejet nem iszok. Bonyodalmas, de inkább, mint a tej ivás. Ja és alacsony a nátrium és kálium szintem. Ennyi. Rájöttem, hogy múlt évben több volt. xD Beszéltünk a futásról is, meg mondták, hogy nagyon sovány vagyok.

csárli és másai

"Új blogot kezdtem.
Az előzőt 10 hónapig írtam rendszeresen. Aztán kitöröltem az összes bejegyzést.
Igazából nem tudom, mire volt jó. Azt hittem, már nincs szükségem a blogomra. Hogy már meg tudom oldani a problémáimat, hogy ki tudok mondani minden olyat. De ezek szerint nem. Kell, hogy leírjam, hogy nyoma maradjon annak, amit érzek. Mert másnap nem fogom elhinni.
Úgy akarom elkezdeni, hogy leszögezem: mire a végére érek, és ezt is letörlöm talán, addigra megváltozom. Kívül-belül. Visszafogom magam."


Miért van az, hogy minden 'kislány' ezzel indít? Egyértelmű, mert ebben a zűrös világban nagyon nehéz megtalálni magunkat és a helyünket. Van, akinek ez sosem sikerül. És vannak olyan emberek is, mint én, akik már tudják. Nem állok harcban magammal. Amúgy hiszek abban, hogy valaki megváltozhat, ha roppant eltökélt persze...

2011. augusztus 30., kedd

a tornatanárnőm elmebeteg

Komolyan. Nem hiába kellett vérvételre mennem, 61-ről lementem már 49 kilósra. Persze, java az víz. Ma 51 voltam már. De ez már vicc, hogy ez a nő, annyira fogyni akar, hogy a pontos étrendemet kári tőlem el. Az is lehet, hogy egy hónapon belül megpusztulok, mert annyira sok a hiányosságom, de neki a recept kell. Hozzáteszem, az én koromban, azaz 17 évesen, ő bulimiás és anorexiás volt egyszerre. Gömbhal kisgyerek volt. De akkor sem értem, hogy az első gondolata az aggódás helyett ez.:S
Mondjuk én sem féltem magamat, mert elég sokat eszek. :D És ez nem vicc. :)
Szerintem jogosan érzem magamat feldúlva.
Móni cicám olvasta Dóri blogját, nem túl biztató dolgokat ír elvileg. Legalábbis ő eléggé kiakadt, ami tényleg nem jelent jót. Szóval lelkileg felkészítem magamat, aztán begépelem azt a listát, amit a kis asztali (új) üzi falára rakott ki, mint amolyan változás hírnökét. Anyut mindenesetre ezek szerint jól átejtette, meg engem is. Komolyan nem értem mi zajlik a fejében. Lehetséges, hogy valaki annyira anti-harmonikus legyen, hogy leír valamit, aztán egy órával később a tök ellentétét akarja véghez vinni? Hát nem agyrém? Ki érti ezt?
Szegény anyu, amúgy Mónival tök jól kijönnek, nekem meg anyu az egyik legközelebbi barátnőm (is). Apu meg, na majd most jön a nagy zuhatag szegénynek, neki is.

katasztrófa

Jézusom, a mai vérvételem eredményei holnapra már elkészülnek, én pedig mehetek-mamával- a doki nőhöz, hogy megtudjam van-e hiányosságom. Az a vicces, hogy jobban félek az eredményektől, mint magától a vérvételtől ma.
De! mivel oda sem néztem, ezért nem fájt, tök poén volt, a spatulát sem láttam, a tűt se, és asszem én voltam a leggyorsabb alany reggel. 2.-nak rendeltek be, majdnem 3.-nak, mert a néni a sor végéről faltörő kosként gázolt át a népeken. Ilyenkor úgy megtáltosodnak, imádom...xD
Amúgy volt egy érzékeny beszélgetésem Apuval, ezentúl Apu és nem Afu lesz. Megerősödött az apa-lánya kötelék köztünk, és nagyon élvezem.
Amúgy cipő téren van már pár megrendelésem.
Viszont bánom, hogy nem engedi nagyobban felrakni a képeket. :S
megugrott a nézettségem. :)




Büszke vagyok rájuk, és igen ezek egy pár, az egyik flitteres, a másik meg bohém és gyöngyös, imádom mindkettőt, az epresről holnap rakok fel, mert a fűző-projekt nem valósult még meg.

a csukám

naszóval, anyu feltette fészre, én lementettem, kitettem magamhoz, aztán most kiteszem ide is
nemtudom hányan látják majd, de azért este kiteszem az epreset is, csak az új fűzővel:)
jó érzés nagyon, főleg, hogy a rajzaim most nincsenek lakáson belül, ami komolyan szívet tépő, mintha a gyerekem ment volna táborba
eltűntek az otthonunk "ékei", "színfoltjai" :S Asszem este sürgősen grafikáznom kell, de azt hiszem jobb, ha összedobok egy színes munkát, a francia megvár, remélem...



()

Tök jó, mert mamával tökre meg tudjuk egymást érteni, és klasszakat csevegünk. Ha beszéltetem, akkor boldog, mert mindennek a kommunikáció az alapja.
A torna cipőm, az egyedi, amit én csináltam, annyira tetszik, hogy le sem akarom venni, és tök büszkén megyek vele az utcán...annyira stílusosnak érzem magamat benne. Ma megyünk és megvesszük belé a pink fűzőt, azaz az Epres-be :) pink lesz vagy vörös.
Basszus, anyuval mindjárt felrakunk képet. Az ő telóján van wi-fi, szóval most lekapjuk, én meg dobom fészre, onnan meg ide. ÁÁh, izgatottság. xD
Még 1 nap a nyár, és én csak most kezdtem el úgy igazán kihasználni...

Móni

-megszakított egy közvélemény kutatós nő, de tök cuki volt-
Eljött velem meg anyuval vérvételre. Aztán elmentünk almáért. Aztán feljöttünk enni, és összeszedni a munkákat a kiállításra. Majd, be kellett mennünk anyuhoz egy képemért, amit szintén szeretnék viszont látni a megnyitón. Aztán bementünk a suliba, oda adtuk a képeket, köszöntem pár régi arcnak, aztán lementünk a régi termem elé kiülni. Új automata volt és Móni ivott egy málna szörpöt. ettől rögtön felidéztük gyerekkorunk nagy itókáit, mint pl., a Mirinda (narancs, szőlő), a Traubi-szóda vagy épp az igazi original szörpik. Nagyon jó volt, kb egy órát ott ültünk és beszélgettünk. Klassz volt. Mondta, de ezt már anyu felé is, hogy még sosem volt úgy, hogy csak velem ment valahova, mert Dóri nem hagyta soha. Igen, én is ezt érzem, éreztem. Mondta, hogy szerinte engem elszigetel előle meg satöbb. És ez így van, csak kimondva még rosszabbul érint engem. :S Tényleg ez volt az első nap, hogy csak mi ketten, csajosan dumáltunk, és én nagyon élveztem, meg ő is. Előfordul. Ez lett a szállóigénk. Aztán még könyvtárba is mentünk és 2 könyvvel tett engem gazdagabbá és szegényebbé a könyvtárat. Klassz volt a délelőtt, pedig egy vérvétellel indult. :)

semmi különös

Hihetetlen nyugodt vagyok most, hosszan tudnék koncentrálni, csak nem akarok. Pedig kéne, a francia leckére. Azt hittem, ha leírom, akkor el is kezdem csinálni, de ez csak rövidesen valósul meg...
Bevittem ma a rajzaimat, Niki néni kiállítja őket. Remélem valaki felfedez. Az egyedi csukákból meg már 2 baráti rendelésem is van, most jön az, hogy reklámoznom kéne, de nem tudok képet feltölteni, szóval cseszhetem. Afut megkérem majd, hogy akkor intézzük el, fotózzuk le, és csak had tegyem ki. Az oldal egyik éke lenne, a rajzaimmal együtt, amiket szintén még le se kaptunk. Kiállítás után kártérítésben részesülök, remélem, mert sok rajzom maradt vissza az általánosomban, és igényt tartok rájuk. Nem érdekel, ha nem akarják odaadni, perbe fogás lesz a vége. :D
Ééés, ferrrgeteges, Dóri kapott végre egy cigit. Király...

ez+az

Továbbra is fenntartom a kreatív blog címét, de ezt le kell írnom.
Komolyan féltem Dórit. Az az érzésem, hogy megint Tamara hálójába kerül(t).
Mama teljesen jól látja amúgy. Dóriból picit elég volt az utóbbi időben. Szembesítő-show-nak kell jönnie a repertoáron, mert különben nem viccelek, de bajok lesznek.
Ma tudtam meg, hogy lesmárolta a vodkás srácot is, kicsit kapatosan, de úgy nem istenigazán bebaszva.
Siralmas volt amúgy a koncert, és a teljesítmény minden irányból szar volt.
Őszintén szólva, nem is izgatott, hogy a személyimet visszakapom-e Mónitól. Mentem volna rómaira, vagy a Wolf koncertre Mónival.
Ma tök jót dumálgattunk, a fél napot együtt töltöttük és nagyon élveztem.
Ezek a ritka szép percek és napok. Csak mostmár itt a nyár vége. Aggasztó. A legjobban a francia óráktól félek, meg attól, hogy mi lesz Dórival.

2011. augusztus 29., hétfő

fordulat

Őszinte leszek, nem tudok blogolni, szóval, nem tudok őszinte és kitárulkozó lenni. Arra megvan az én kis házi-szemetes ládám, azaz a kis noteszom, amibe, jó ha két-három havonta leírok fontos eseményeket. Sokkal személyesebb, sokkal tömörebb, és élvezem a nézettség hiányát.

Lényeg a lényeg, új irányt veszek, megmutatom ki vagy mi vagyok valójában. A stílusomat is megmutatom, a ruha összeállításokat. Szóval, még ha nem is érdekel senkit, és nem is nézi senki nekem ott lesz. Ezt szeretném. Egy tök kreatív oldalt magamról magamnak. Talán ebben megmaradok majd.

Ezen kívül még...
kirakom a képeimet, festményeimet, grafikáimat, és a többi kezem alól kikerülő gyerekemet. Ha már nem is lesz sajátom. Az alkotásaim mindenképpen azok. Örökké élek majd minden egyes elvarrt öltésben, felvarrt gyöngyben és meghúzott vonalban. :)

2011. augusztus 7., vasárnap

Most mégis annyira rosszul érzem magamat, én, pedig nem is mondtam semmi bántót, csak gondolkodtam. Közben hányingerem, sokat ettem szerintem. Mindenesetre, Dagi bá', aki a fogadott nagypapánk felajánlotta, hogy mehetek a biciklijével, amikor csak akarok, és mivel Anikó nem hív a torna miatt- ami elég nagy szivacs, mert "én bezzeg mindig felhívom, ha nem tudok menni" érzések öntenek el. Lényeg a lényeg, nekem most van kedvem hozzá. Előtte azonban bepakolok, mert go 1 hét Ozorára. Szóval, ma biciklizek, Cila haverja meg elvitte az ő biciklijüket, 2 db, ami hétvégére kellett volna nekünk, de hát ha az övé, akkor nincs mit tenni...
Mégis, este megyek vele, Royikon. Isten segítsen, hogy ne haljak bele, ahogy belém áll az ülése, mert 2 rét hajlok a fájdalomtól az-esetben.

pál-fordulat

Kimentünk Royikra, a csövi házhoz, beszélgetni. A végén egy vita lett az egész, de én élveztem hallgatni, amiket ő is mondott, meg élveztem, ellene érvelni is az állításainak. Tök értelmes volt. Jól éreztem magamat. Aztán már minden feloldódott volt. Erre...elolvassa a blogom, és ezt is el fogja, asszem le kellene védetnem előle. Pedig a blognak az a lényege, hogy ez egy hely, a gazdája gondolatainak. Azoknak az udvara. Dóri, nem fogok azért szépíteni, meg bizonyos dolgokat nem leírni, mert elolvashatod. Senki sem kéri, hogy olvasd el, amit írok. Nem mondom neked a szemedbe, ha valamit rólad leírok, mert, amiket ide leírok, azokat inkább magamban tartom, mintsem másokat bántsak vele. Semmi jogod ítélkezni. Ha nem tetszik, nem kell megnézni. Mint már mondtam, nem kényszerít senki. Vagy ha kell, én kérlek meg, hogy ne nézegesd a blogomat, mert esetleg olyanba botlasz a fejemben, ami nem tetszik, még ha konkrét állításokról nincs is itt szó.

mehetnék életérzés

Lemennék már, csak hintázni.
Felvennék egy sortot, meg a babarózsaszín vászon felsőmet.
Szerintem nem festeném ki a szememet sem.
Lépcsőznék lefelé tíz emeletet.
Jól érezném magamat a bőrömben.
Szóval lenne már vége a Szex és New York-nak.

megvilágosodás

A pasik nem szeretik a pizsigatyát a kövér lányokon. A túl mintázott ruhákat pedig egyenesen utálják. Lementettem a képet, ami pont nagyon tetszett, erre tessék. Mondjuk engem különösebben nem izgat, hogy mások mit gondolnak az öltözködésemről. A magam stílusa jegyében hordom a ruháimat. Van egy olyan hippis-romantikus beütésem.
Viszont ezek az összeállítások. A naci tetszik, de együtt egy parányit már sok.

Tovább is mentem és életveszélyes cipőket találtam. Az a csúnya platformos fajta, amit én fel sem tudnék venni a kacsa lábfejemmel. ezen felül már feltalálták a gyógyírt a pici mellekre, hogy ruhában, hogyan hassanak nagyobbnak. Egy éve még érdekelt volna, de most őszintén szólva: leszarom. Kicsi és formás, de nem lógós. :)

Ötlet meg divat sokk

Keresgéltem neten csak úgy, és egy csomó divatblogot találtam.

Kapcsolatok

Miután már egy jó ideje kiolvastam a Viskót, még jobban szem előtt tartom a kapcsolatok fontosságát, meg, hogy mindenkit másképpen szeretünk.
Olyanokat olvastam én már, hogy mindenféle előadott helyzetekkel tök könnyedén szerezhet az ember új barátokat meg új szerelmeket.
Kb mint az AA-körök, itt is be kell mutatkozni, csak tök másnak kell kiadnod magadat. Ha ügyvéd vagy, akkor most szakács leszel, és bele kell élned magad az új szerepbe. Meg van egy olyan, hogy a résztvevők nem beszélhetnek egymáshoz, hanem kézzel lábbal elmutogatják, hogy mit akarnak, meg miről beszélnek. Tök rég olvastam erről már...

Attila, Amerika legédesebb kiscicája

http://animal.discovery.com/videos/americas-cutest-cat-2010-surprise-kitty.html
ez, ez, ez...annyira édes, hogy az leírhatatlan :)

a legrosszabb tulajdonságom

Az, hogy nem tudom elfogadni mások nézőpontjait, csak azokét, akiket egyenlő félként kezelek, mert érzek bennük valami olyasfajta elszántságot és értelmet, amitől én is fejlődök. Éva például.
Amúgy van egy olyasfajta kapcsolatépítő játék, ami tök nevetséges, de tetszik, hogy minden elválásnál megmondod a másiknak, hogy miért tiszteled őt és mit szeretsz benne.
Nagyon vicces.
Ha legközelebb beszélek valakivel, elmondom majd neki 3 mondatban minden pozitív tulajdonságát. :D
Holnaptól egy hét Ozorán, egy hét nyugalom, elzárva minden elektronikai eszköz és információs csatorna elől. Csak mi, a természet, papír és grafika toll. Szeretkezés a művészettel. :D

katasztrófa-est

Annyira vártam már a "Naagy-Aranykutas-estét", de a várt öröm és izgalom elmaradt. Indulás előtt anyu folyamatos pattogásától már vérszemet kaptam. Lementünk, vettünk almát, merthogy én már csak azt akartam enni. 5-ig szoktam enni max, 5 után csak vizet iszok, viszont olyan éjfélig fönn vagyunk, addigra meg már tök alacsony a vércukrom meg szédülök. Anyu szerint nagyon lesoványodtam. Amúgy ez nyáron általában így van, bár múlt évet elbricceltem, mert kevés vizet ittam.
De!, visszakanyarodva, Gabesz nem jött el este. Pedig ő a buli lelke típusú ember. Will jó társaság, de jött egy 3. pasi, János, fél-rokkant, ijesztő forma. Na meg még anyu meg Cila (afu). Képeket nézegettünk, én meg nagyokat ásítoztam. Anyu kicsit idegesített még mindig. Egyszerűen nem tudtam mihez kezdeni ott. Will-lel volt a legjobb hülyülni, a többi olyan értelmét vesztett volt.

2011. augusztus 6., szombat

Megtaláltam a régi kedvenc oldalaink listáját, meg a youtube-linkeket. Hihetetlen, hogy mennyire megváltozott az ízlésünk pár év alatt. :D

a véremben hordom

Basszus, annyira klassz, mert most kipofoztam a blogomat. Sokkal jobban tetszik így. Ráadásul elkezdtem magamnak ruhát szabni, meg varrni, szóval minden, amit csak el lehet képzelni. Utóbbi időben ráadásul egy csomót rajzolok, és most kaptam papírt, még, és tollat is, szóval minden 5csillagos. Teljes mértékben kiélhetem a kreativitásomat. Ha pedig lesz energiám, akkor mindent feltöltök ide. Lesz egy külön kiállítási zónám szerintem. Tök klassz lenne. Jöjjön már át egy pici abból a művészi hajlamból, ami bennem él.

mi jöhet még?

Vegyük sorra:
Indult a parkour őrülettel, aztán jött a planking, most meg az owlingozás.
Bár ez még mindig jobb, mintsem, hogy az unatkozó kortársak leigyák vagy belőjék magukat. Vannak itt még kreatív arcok. És Flour Tomi, akit nem szeretek, mert buta, már egy kukán owlingolt. Tök nevetséges. :D

aberáltak

Mennyi minden hülyeség van a neten. Pedig elhatároztam, hogy kirakok valami érdekeset, de annyi hülyeséget találtam. Nem fenyeget az, hogy ne tudjak választani közülük, mert annyira jók, sőt.
Mondjuk egy zombi sétára beállnék. Olvastam, hogy Amerikában bevett szokás Halloween-kor, hogy zombinak öltözve az utcán sétálgatnak, aztán vannak, akik ott tök civilként hirtelen letépik a ruhájukat és zombiként a tömegbe állnak. :D elvileg már Magyarországon is játsszák ezt: Tömeges megmozdulás. Annyira jópofák az ilyen "együtt egy klassz dologért"-tervek. Olyan, mint a Hősök terén a párna csata. Meg most is lesz valami fekete-fehér pólós megjelenés. Majd utána nézek. :D

(*)

A tegnapi hullócsillag hatása alatt állok még igen erősen. Este úgy aludtunk el, hogy dóri megint morgott én meg úgy beszélgettem Mónival, mintha falhoz beszélnék. Az érdeklődés legkisebb jelét sem mutatta, mindegy. Viszont az Alkonyat3 alatt röhögőgörcsöt kaptunk azon, hogy Jackob egy "irigy kutya". Aztán reggelire megettem egy nagy tál borsót. Megmostam már a hajamat is, és megittam 1,5 l vizet. A fürdőben, amíg a hajamat lőttem be, azon gondolkodtam, hogy jó irányt követek-e, vagy, hogy jó-e amit képviselek. Most érveket kell találnom, hogy valóban jó az, ahogy teszek.
(Bár a környezetemet elnézve, szeretik, hogy hozzám lehet jönni szeretetet vásárolni.)

2011. augusztus 5., péntek

ötletes.

Nagy dolgok állnak előttem ;)

hihetetlen

Tudom, sokat szidom mamát. Meg elég hamar az őrületbe kerget, de azt hiszem tudom, hogy miért olyan amilyen. Hihetetlenül erős nő. Egy csomó régi sztorit mesélt a gyerekkoráról, meg, hogy milyen volt fiatalon. Esküszöm, úgy meghatódtam ezen. Most is elérzékenyülve ülök. Rájöttem, hogy ami hiányzik kettőnk között az a kommunikáció, szóval most azon leszek, hogy minden nap beszélgessünk, és ha nem is tudja, hogy ezt direkt csinálom, akkor is jót tesz a lelkének, és az enyémnek is. Úristen, olyan jó volt hallgatni őt. Az ő idejében elfogadott szokásokat, meg, hogy milyen volt az akkori szerelem. És a magázódás. Meg mesélt az anyukájáról és a testvéréről is. Nem volt jó a viszonyuk soha, sőt, amiket mesélt, az könnyfakasztó a számomra, mert az anyuval való kapcsolatom nagyon klassz. Annyira megérintett ez a fél vagy 3negyed óra. Leírhatatlan, pedig még friss az élmény. Megkeresem ezt a Kornélt, komolyan. 99-ig minden hónap 3-án felhívta mamát. Mama mondta, hogy olimpikon volt a srác, és nagyon pedáns. "Olyan, mint akit skatulyából rántottak volna ki". Atya Isten, annyira leírnám szó szerint, de nem akarom túl bonyolítani. Nagyon jó beszélgetés volt.
Aztán pedig, tudom, hihetetlen, de egy üstökös nagyságú hulló csillagot láttunk. És mindketten, még jobban elérzékenyülök feelingem volt. Majd' üstökös volt. Utána pacsiztunk, mama pedig mosolyogva ölelt meg. azok után, hogy szerdán majdnem elköltözött. De most úgy érzem, legalább én tartozom neki azzal, hogy törődjek vele. Tudom nem pótolhatom be az elmúlt időket, és a sok szenvedést sem nagyon bírom enyhíteni amiket át él(t), de akkor is szeretném, mert egy intelligens és jóravaló ember, és a nagymamám. <3

lehetetlen

Próbáltatok már egész nap nem mosolyogni? Lehetetlen.
Kurva sok minden van a fejemben. Megint a mozgás hiánya. Valami nagy van készülőben itt. Elalvás előtt pedig nem is tudom, hogy miken gondolkodom, de tudni szeretném, mert annyira földön túli az egész feelingje, nem tudom leírni. Ráadásul furcsa álmaim vannak, csak mindig elfelejtem őket, csak pár kép ragad belém, és legbelül a történet. Áh, megőrülök tőle. Szerintem el kellene menne valami agydokihoz, hogy kiderítse mik ezek a dolgok, meg a sok deja vu.
Szerintem katona voltam előző életemben, Vietnam-ban, vagy táncosnő, talán balett. :D
Amúgy olvasom egy volt heroin-függő csajszi blogját, hihetetlen klassz, az enyém az övéhez képest, sehol sincs. Mondjuk nem is az írói vénámból fogok megélni. Ez a blog nem adja át azt, ami engem minden percben átjár, lehet ki kellene tennem a rajzaimat ide. Akkor nézettebb(?) lennék, gondolom én, csak franc tudja, hogy kell azt.
Én most nagyon független vagyok. :D
Kiosztottam ma 2 fiút is. Éva pedig azon csodálkozik, hogy nem hiányzik nekem a szex. Valahogy nincs a környezetemben olyan ember, ráadásul anyám túl jól nevelt fel. Hol itt a hiba? :)
Nem kenek korrektort az arcomra. Remélem így elmúlik minden bőr hibám, igen, én is ember vagyok. Asszem lány is.
Durva, hogy mit vált ki belőlem, ha egy napig nem eddzek. :D
Olyan durva gondolataim vannak. Most pl elhatároztam, hogy egy gemkapcsot elcserélek, bármire. Kíváncsi leszek a végeredményre. Szerintem már holnap elkezdem. Aztán folytatom Ozorán. Jövő héten. Várom is meg nem is. Annyira félek, hogy az a közös hétvége nem lesz meg a Balatonon Évával, bár nem feltétlen kell, hogy hétvége legyen. Kicsit lemaradva érzem magamat, a sor végén kullogó vagyok, aki beszél és beszél, de azt se tudja mit.

2011. augusztus 2., kedd

a dinnyeárús srác beindult attól, hogy megkóstoltatta velem a dinnyét
félelmetes ez a férfi logika