Úristen, hát kezdem ott, hogy hihetetlenül álmos és kimerült vagyok. Ezenkívül még csalódott is, mert valahogy annyira nem akart sehogysem jól alakulni ez a kirándulás.
Nem tudom miért változott ennyit az osztályközösség, de a "híg fos" jelzővel illetném az egész fennálló hierarchiát :S. Annyira idegesített a sok kibeszélés, illetlenség, bunkóskodás, meg irányítgatás. Egyszerűen a gyomrom fordul fel perpillanat attól a gondolattól is, hogy milyen tanév elé nézek. Ezek állatok. Évában is kicsit megrengett a bizalmam. Tényleg ez a léleknek fáj és félelmetes, hogy az emberek mennyire nem figyelnek oda mások érzéseire, vagy csak simán nem figyelnek egymásra...
Olyan lerágott csontnak hangzik az egész, meg hangzott is, tegnap, amikor Kriszti elmagyarázta, hogy olyan nincs, hogy ne lennének klikkek egy 40 tagú közösségen belül. Megértem, de zavar, és megfoszt az életkedvemtől is. Ráadásul anyu is elment pacal-fesztiválra-persze tök bűntudatos, de nem kell, hogy az legyen, érezze jól magát :)- csak mama már morog. Nem tudom mi lesz itt még, de én egész 3 napig vártam, hogy befejezhessem a csukám, szóval most nekivetkőzöm. Sziasztok. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése