Simán csak az én házam az én váram kategória. Mondhatni "én-blog". Aki itt szomorúságot keres az rossz helyen jár. ;)
2012. április 25., szerda
révbe érni már
Barbi, ezúton is imádlak. Elküldte a tételeket kidolgozva. :) Plusz hosszú hétvége, plusz szombaton Olivérnél partyparty. Szóval a hétvégén jó sok magolás meg ereszd el a hajam! életérzés. Ettől le kellene nyugodnom, lehet, ha kiírnám az összes gondolatomat, és visszaolvasnám őket, akkor le tudnék ereszteni. Arany János után én is letészem a lantot, nehéz az. Nehéz ez is. Ráadásul aggódom, mama miatt, ez is egy hosszúra nyújtott rágógumi téma már. De félek, hogy egyszer csak gondol egyet, hogy feladja és meg akar halni. És lassan elkezd lebetegedni satöbb. Isten ments, hogy így legyen, tudom, sokat veszekszünk és gonosz, ráadásul pöfékel,mint a kémény, most is, a konyhában, és persze az ajtót mindig elfelejti behajtani, hogy én, mint nem dohányzó ne szívjam. Semmi bajom nincs a dohányosokkal, a füstön és a szagon kívül. Nem hiszem, hogy sok fiú olvassa lánysarok blogomat, de azt vettem észre, hogy a dohányzó srácok konkrétan záptojás illatúak. :O
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése